Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - II. 704
708 MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI VÁRAI. 1 a t ó V á r a k, melyeknél — mint már fönebb is emlitök — az erődítés játszotta a másodlagos szerepet. Az egyházi és világi építészetnek mintegy Ölelkezését látjuk az erődített templomok- és kolostorokban. A székes-fejérvári b a si 1 ik a 1862-és 1874-ben kiásott alapjai, négy sarkán erődtornyaival erre világos példát szolgáltatnak. Az erőddel egybekapcsolt kolostorok közül legyen elég a pannonhalmit és g a r a m-sz en t b e n e d e k i t (Monasterium S. Benedicti juxta GronJ fölemlíteni, melyek közül az előbbi a tatárpusztitás, az utóbbi pedig a török uralom alatt nevezetes szerepet játszott. Nemcsak az egyházi építészet fűzte magához helylyel-közzelaz erőditésszerü profánt, hanem ez is — ami jellemző — csaknem minden középkori várban helyet adott a kápolnának. Az ily épen nem laza kapocs engedi megmagyaráznunk azt, hogy az egyházi és világi műépítészet a középkorban egymás mellett, sőt együtt is virágozván, az előbbiben jártas műértőtől nem sok utótanúlmányt követel az utóbbinak alapos megértésére és helyes magyarázatára. A kereszt- és dongaboltozatot, keskeny ikerablakokat, félköríves díszt (Rundbogenfriesy arcade demi-circulaire) s általán a félkörív uralkodását a románkorszaki ; továbbá a dúsan tagozott pilléreket, tárnákat, csúcsíves boltozatot és hosszú imposans ablakokat, toronykákat, levélgiunőket és gyengéd tagozatú díszítményeket épúgy ott találjuk a csúcsíves egyházi és világi épületeken, valamint e kétféle műfelfogás arányos fejlődési vegyülékét az u. n. átmeneti stylü templomokon és várakon. »Hajdan a virágzó művészet idejében — találóan jegyzi meg Henszlmann — az élet tagadhatlanul egységesebb volt, s így világosabban tükrözte vissza az ember minden tehetségét összefoglaló s ebből eredt műben keletkezési korának szellemét«.1) 1) Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mü-emlé keinek rövid ismertetése. 17 0. 1.
