Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - I. 599
600 MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI VÁRAI tárulhat elénk. A támadottak, árkok- és sánczokkal erősített váraikba vonültak, melyeket meredek magaslaton, kúp alakú hegytetőkön rendeztek be, minők hazánkban pogány vár nevezet alatt (pl. Hont, N ó g r á d, Fejér és Z a 1 a megyékben) ismeretesek. Itt természetesen csak a parittya és nyíl által árthatott nekik az ellenség, a mit ők sánczaik mögül, védett helyzetben , sokszorosan viszonozhattak. A hadiszekerczékre, tőrökre, buzogányok-, dárdák-, kalapácsok- és kardokra csak a megtámadottak kirohanásai, vagy a vár bevétele alkalmával szorúltak. A történelem előtti korszak ezen erődítési és hadakozási módja némi — de nem lényeges — változáson ment át az u. n. történeti korban. A védsánczok és árkok mellé a kövekből épült, eleinte kevésbbé erős, majd erősebb és nagyobb mérvű falak és tornyok sorakoztak, melyeknek némi nyomaiúl a Csehországban fölfödözött őskori salak falak vagy mész k ő-g á t o n y o k tekinthetők. Ezek falragasz nélkül, oly módon készültek, hogy a mészkő-halmok alá, közébük és föléjök gallyakat és faágokat raktak és ezeket meggyüjtván, keményen összeálló és igen erős salakfalakká képződtek. A legrégibb kőből készült erődítések úgy látszik Amerikában vannak, minők a tlaxcaltec a-i, s a n-p a b 1 o-i, Mexicóban, az o 11 a n t a y t a m b o-i és c h u p a n i Peruban , melyeknek még koruk sem határozható meg. ‘) Ezeket követik a chinai, a s s y r i a i, görög és római erődítmények, mely utóbbiak nagyszerű vallumaik-, óriás védtöltéseik- és castrumaikkal a hadászat rendszeres előhaladását bizonyítják. Legérdekesebb lendületet a hadászattal együtt járó erődítési építkezésnek a liarczias középkor adott. Azon idő, melyben a nyers erő és ököljog mellett a lovagerények és művészetek oly könnyen megfértek, mintha csak testvérek volnának, a karczias, lovagias szellem fejlesztésére, mintegy aczélozására a *) Dem in in »Encyclopédie des Beaux-arts plastique« etc. I. ‘280. lap.
