Századok – 1877

CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - I. 599

CZOBOR BÉLÁTÓL.

601

r

hatalmába kerített művészeteket is fölhasználta. Epen ezért a középkori erődítmények kiváló figyelmet érdemelnek, mint az illető kor nagyérdekű okmányai, melyekből az építette és lakta nép szokásait, erkölcseit , természetét tantáljuk ismerni.

Hogy mily fontossággal bir a hazai középkori várak ismerete történelmünkre, mondani is alig szükséges. Azon maroknyi, de edzett, vitéz nép, mely testvéreitől elszakadva, messze keletről nyugatra vándorolt, jól tudta, hogy rokonaitól elzárva, saját erejére, vitézségére és ősi erényeire lesz utalva új hazájában. Ezekben birta ö létének jogát, jövőbeni fönállásának, sőt hatalmának is zálogát ! Épen nem lehet tehát csodálni, hogy a harcziasság, melyet ázsiai bölcsejéből magával hozott, mindennapi kenyerévé vált. Harczias vitézségét nemcsak bámulni, de rettegni is tanulta egész Európa. Hazája földirati fekvésénél fogva nyugat népeit hatalmas pajzsként födözte a keleti ellenségek, török, tatár és mongol csordák elöl. Ily körülmények közt e népnek a hadászatban oly gyakorlottsággal kelle birnia, mint ügyes tapasztaltsággal erődítményei alakításában.

*

* *

A várak ezé Íja és felosztása. A középkori erődítmények közt kiváló helyet foglalnak el az u. n. várak.

A vár (Burg, arx, castrum, castellum, château, bastille) nevezet alatt oly építményt értünk, mely czélirányos helyen rendszerint biztonsági czélból készült. A középkori várak egyúttal a főurak, grófok, bárók főbb- és alsóbb nemesek lakhelyéül is szolgáltak.

Felosztásukat tekintve két főcsoportra különíthetők. Az elsőbe a rendesen magánosán álló tulajdonképi várak vagy e r ő d ö k, a másodikba a megerősített városok sorozhatok. Amazok többnyire magán álló, a természettől is erődítésszerűleg képződött sziklán, vagy meredek hegyeken épültek s körülöttük később egész falu, vagy község, sőt néha város is keletkezett a vár hatalmas urának védszárnyai alatt. így jöttek létve a megerősi-