Századok – 1876

SZABÓ KÁROLY: Egy adat Dózsa György életére 18

10 EGY ADAT DÓZSA GYÖRGY ÉLETÉRE. DÓZSA GYÖRGYRŐL, az 1514-diki pórlázadás tragicus végű vezéréről, az egykorú s közeikorú íróknál igen kevés oly adatotalálunk, mely az ő eredetére s kivált előéletére világosságot vetne. Az egykorú Taurinus (Stieröxel) gyula-fej érvári kanonok »Stavro. machia« czímű munkájában öt Zeglivs-nak, azaz : Székelynek nevezi, s mint minden fogalmat fölűlhaladó emberi szörnyeteget a költői képzelet valódi túlcsapongásával jellemzi. Hasonlóan Georgius Zechelius-nak nevezi őt Bartholinus Riccardus Bécsben 1515-ben nyomatott Odeporiconában, bol a pórlázadás legelső leírása olvasható. Az egykorú Tubero Georgias Scytha, a közel egykorú Szerémi György Georgius Zekel vagy Georgius Sictthis néven, emlegeti. Mind ebből kétségtelen, hogy ő székely eredetű volt, s épen ezért nevezték a föntebb említett írók, a kor} társai, s különösen a nép által használt nevén székely-nek. Hogy azonban a kurucz-király, mely székely családból vette eredetét' arra nézve a később kori Istvánfi Miklós munkájában találunk legelsőben adatot, ki őt Székely Györgynek, családi nevén Dósnnak (Dosa cognomine) írja, s azt is följegyezte, hogy az erdélyi székelyek földén nem utolsó Dalnok nevű mezővárosból vette eredetét ') ; mire megjegyzem, hogy a Kézdi széki Dalnok helység székely mezővárosi kiváltságot soha nem élvezett, s Dózsa György egykorú oklevélben nem Dálnoki, hanem Makfalvi (de Makfalva) előnevet visel. A családot, melyből Dózsa György származott, a Makfalvi Dózsa-család levéltárában látott oklevelek alapján leg-1) Ish;t'wfi kiadásaiban »e Dalvoco oppido« áll ugyan, de kétségtelenül csak nyomtatási, illetőleg olvasási hibából, Dalvoco (Dálnok) helyett.