Századok – 1876

IFJ. SZINNYEI JÓZSEF: A magyar történetirodalom 1711-1772. 396

402 A. MA.0JYA.R TÖRTÉNETIRODALOM 1711 1772 KÖZT. Nem tudom, a »Szathmári békesség« nem egy és ugyanaz-e a Toldy említette »Secreta história machinationum Ráköczyanarummal«, mely szintén Pulay János műve. Nem szabad megfeledkeznünk a krónikák-, naplók- és önéletrajzokról sem , mert ha köztük irodalmi becsű munka kevés akad is, mint történeti kútfők nagyobbrészt jelentékenyek. Spangár András légrádi születésű jezsuita hitszónok (1677—1744) Pethő Gergely magyar krónikájának folytatását adta ki : »A magyar krónikának .... tovább való terjesztése, avagy negyedik, ötödik és hatodik része« czím alatt (Kassa, 1734.), mely 1627-től 1732-ig terjed, s az egyházi ügyekre különös tekintettel van. Ezt újra kiegészítette, s ugyanott 1738-ban »Magyar krónika« cziniinel bocsátotta közre. Némi érdeket kölcsönöznek munkájának a hozzácsatolt történeti monographiák, mint: sz. István »dicsőséges életének sommája« ; ugyanannak oktatásai fiához ; az általa fölállított érsekség és püspökségek krónikája; a sz. korona története, előjogai és őrei ; a krónikában említett nevezetes családok és személyek betűrendes lajstroma (mely tulajdonképen csak egyszerű névmutató), s végre a magyar eretnekek és eretnekségek krónikája" Pethő Gergelynek másik folytatója Kovács János, máskép Joannes Fabricius jezsuita volt, ki munkáját »A magyar krónikának rövideden lerajzolt summája« czím alatt bocsátotta közre. (Pozsony, 1742.) Ez tíz évvel tovább terjed mint Spangár András első folytatása. — Egy második toldalékban : »Magyarország krónikájának rövid reflexiókkal való folytatása« (Pozsony, 1750), Mária Terézia uralkodásának első tíz esztendejét (1740-—1749) adja elő. Kovács krónikája bőségre és érdekességre nézve fölülmúlja ugyan Spangárét, de előadása mind a kettőnek egyaránt gyarló. — Dálnoki Veres Gerzson kiiküllei birtokos és szolgabíró 1730 táján verses krónikát írt a kuruczvilágról, nevezetesen az 1704—1722-ig történt eseményekről, sőt némely jegyzeteket 1732-ig is. Versei roszak, de adatai hitelesek, mint egy ismertetője megjegyezte. — Végre Balla Gergely megírta Nagy-Kőrös krónikáját. A naplóirodalom , mely rokon faja a krónika-irodalomnak, meglehetős gazdagon van képviselve. Vizaknai Bereczk (vagy Briccius) György kolozsvári orvos naplót vitt nemcsak külföldi