Századok – 1876

I. A.: A magyar mű- és történeti emlékek kiállítása 486

emlékek kiállítása. 499 bonum et jucundum bibere fratres in unum. Csináltatta Andrássy Ferencz 1748 fölirattal. Ezüst serleg koszorú Aesculap és Balog László 1647. vé­settel Aranyozott ezüst serleg, vésető : kígyó almával szájában és méhkas kalászszal. Gregorius Bethlen, Toroczkai Mária 1685. Ezüst kis csupor vésett czímere három nyilattartó kéz és fölirata Serédi Sófia csináltatta 1704. Tányérok hatszegű alakúak ezüstből aranyozva czímerek­kel : kéz három nyilat tartva, és virág, melyen nyillal keresztül lőtt galamb ül. Fölirata : Seredi Benedek, Újlaki Borhála. A D. 1696. Ily érdekes asztali készletek, melyek különösen úti vagy tá­bori edényekül szolgáltak gróf Teleky Mihály és Sándor által kiállítva, hasonlón többszögü az aranyzott ezüst tányérok dombor művezettel, s nagy itczeszerü kupák és poharak, melyek úgylát­szik, egymásba helyezhetők, részint czímerekkel is. Közöttök egyik Barcsai Béla tulajdona s egykor Bárcsai Akos erdélyi fejede­lemé: lombozatos kerettel és »Acha(tius) Bar(csai), de (i) Gr(ratia) Tr.(ansilvaniae) Par. Re. Hu. Do. et Si. Co. Há­tul B. F. Aranyzott ezüst serleg állítólag Teleky Mihályé a Teleki és Vér czimerrel s 1670 fölirattal. Érdekes sajátságos formája végett a vederalakú ezüst bor­tat tó, csobolyónak nevezve, s görög aranyzott tetradrachmák berakatával díszítve. Kállay Béni tulajdona, a mellette elhelye­zett több ezüst serleggel, rajtok Bethlen és Rhédey czímerek és 1612. évfölirat. Ezüst bülikom, Bethlen Gábor fejedelem serlege. Szájnyí­lása körül renaissance vésetben Jupiter, Juno s Minerva mada­rai a sas, hattyú és bagoly. Közepén más kéztől bevésve Bethlen czímer, fölötte C?(abriel) ii(ethlen) 1621. Ipolyi Arnold tu­lajdona. Ezüst arany kanna, állítólag Rákóczi Györgyé. Hasonlón Rá­kóczi Ferencz ezüst aranyzott akkori divatos articsóka alakú kelyhe / 1648. Es az ouodi ref. egyháznak Rákóczinktól származó edényei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom