Századok – 1876

I. A.: A magyar mű- és történeti emlékek kiállítása 486

500 magyar mü- és történeti Ezüst aranyzott poliár Zákán Istváné 1664. Hasonlón ily ivókehely Jankó István fölirással, sat. Ezen nagyobbára hazai történeti jellegű, czímer- és névvésetekkel jelzett díszeszközök s edények mellett, jóval nagyobb még azok száma és műbecse, melyek ily jelleggel nem bírnak. Hazai történetünk és művészetünk szempontjából is azért kevésbbé értékesíthetők ugyan, mindamellett műbecsük, sőt egykettőn az előállítás és műmodor figyelmet érdemel az előbbi tekintetben is. így magyar történeti szempontból is mindjárt föltűnő a gróf Nákó által kiállított aranyzott ezüstfedeles kvpa, melynek vert művezete kidomboruló három magyar vitéznek nemzeti viseletű alakját állítja elő. Hasonlón ugyanattól nevezetes a nagy aranyzott ezüst tál vertművezetű csataképpel. Közel jár némileg az Eszterházy féle nagy tálhoz a gr. Batthyányi Lajosné által kiállított s a jegyzékben keresztelő medenczének nevezett (lehet egykor annak is használt, de bizonyára nem arra készült) ezüst s arany rendkívüli nagy tál. Közepén a domború vertmű valami keleti regényes jelenetet ábrázolna Falke szerint, mint ez a franczia hasonló XVII—XVIII. századi műveken gyakori.Holott a jelenet a négy évszakot ábrázolja. De azért Falke franczia modora daczára is hajlandó azt ismertetésében1) a magyarországi ötvös-mesterségnek tulajdonítani, valamint a kiállításban látható több hasonló vertművű edényt és tálat, melyek domborművei núturalistikus modorban utánzott nagyvirág ós gyümölcs alakzatokat tüntetnek nagyobbára elő. Finomabb idegen nürnbergi mű a József főherczeg által kiállított nagy aranyozott ezüst kanna renaissaince stylben, domborművekkel s a hozzá tartozó nagy ezüst tál, melynek domborművei az év négy szakát ábrázolják. Más nagy ezüst tál aranyozva s belefoglalt régi érmekkel gr. Kornis Miklós tulajdona, valószínűleg olasz egyszerűbb mű. Ezen érmekkel díszített és foglalt edények kétségtelenül Olaszországban keletkezhettek, hol hasonló régi érmek oly bőségben voltak, hogy díszítményül is használtathattak. Ámbár később a gyakori érem gyűjtemények által másutt is utánozhatókká lettek. ') 1876. 117 s köv. sz. Beilage zur Wiener Abendpost.