Századok – 1876
Állandó rovatok - Magyar történelmi társulat - 857
— 32-czéhegyletet alkossanak, míg hosszas időn át fentartá magát,1 ) míg a számosabb tagokkal bíró mesterségek kiváltak a közös czébből s magok alkattak külön czéliokat saját ezéljaik szerint. Az élet szüksége s az idő azonban a czéhszabályzatokat folytonos alakúlásoknak s módosúlásokrak tette ki. A törvényhozás akkor egyik kiváló föladatának tekinté a fogyasztó közönséget venni oltalmába a gyártó iparosok lehető zsarolása ellen — s ezt limitatiok, árszabályok készítése által igyekezett elérni, melyben minden iparczikknek, gyártmánynak készítési díja és minősége egyiránt meg volt, szabva. A szabó pl. épen oly kevéssé szabhatta meg a mente készítés vagy a fegyverkovács a dárda árát, mint a mészáros a hús fontját : csakhogy meg volt a viszonyosság, mert a posztót s a marhát sem lehetett drágábban adni mint ezt a hatóság rendelé. Természetes volt, hogy a koronként változó árszabályokhoz kelle alkalmaztatni a czéhek kiváltságait is s erre kinyerni kir. városokban a tanács és ennek alapján az uralkodó, s mezővárosokban az illető földesúrnak engedélyét. A rima-szombati csapó-czéh 1655-iki ki váltság-levele igen érdekes példa erre, melyet Thököly István e város földesura ismételten kiadott s birtokos elődjei példájára »czéhbeli igazságokat« (azaz : jogaikat) megerősítette. A czéhmestert és dékánt most is a testület választá, s végrehajtó hatóságukat ezek most is megtarták. De a czéhhe csak törvényes ágyból született ember vétethetett föl, ki »nemzetség-levelét és tanuló-levelét« föl tudta mutatni — s ezenkívül nősnek, háztüzesnek kellett lennie s olyannak, ki »gyalázatos nevet nem visel.« A ki a »társaságba áll«, mester vagy mester legény, 64 dénár árú. bort fizet mint »tudománypohárt«, s ha fölvette a mesterséget, 15-öd napra azonkívül még egy pint bort ad, leteszi a »czéh igazságát« azaz: 32 forintot s az egyház számára egy tallért. Ez volt »egész mesterség« idegenek számára — de az ottani mesternek fia s özvegye, ha újra férjhez ment »félmesterséggel« tartozott, A tanúlási idő négy év volt: ennél hosszabban nem volt szabad az inast vagy apródot 1) Egy 1604. jan. 5-én kelt bizonyság-levél (mely egy Rimaszombatba telepedett mester ember törvényes származását bizonyítja) tanúsága szerint ez időben Sz.-Németiben a csiszárok, kovácsok és lakatgyártók egy czébet alkottak.
