Századok – 1876

PAULER GYULA: Hajnik Imre Jogtörténetének ismertetése 67

67 TÖRTÉNETI IRODALOM. Egyetemes európai jogtörténet. A középkor kezdetétől a franczia forra­dalomig, írta Hajnik Imre. Első kötet. Budapest, 1875. Eggenberger-féle könyvkereskedés. (Hoffmann és Molnár.) 8. IV. és 354. 11. Elmúlt már az idő, hogy a történelemben csak a hadi ese­ményeket, vagy diplomácziai cselszövényeket kerestük; nagyobb és fontosabbnak tartjuk már most a míveltségi viszonyokat, melyek a népek fejlődését leghívebben tüntetik föl, s így a jogtörténet sem maradhat tisztán a szakközönség olvasmánya, hanem kell, hogy a történelem minden barátjának figyelmét magára vonja, mert bizonyos, hogy semmi sem tűnteti föl hívebben valamely nem­zet szellemi fejlettségét, mint joga, föltévén, hogy az a nemzetből fejlődött, és nem lett codificatio útján idegen elemekből csinálva, és a nemzet életébe kívülről beoltva, habár még ez esetben is a kórostűnetekből,abból, mennyiben degenerá], vagyprosperál az ide­gen jog? elég biztos következtetést vonhatunk a nemzet társadalmi viszonyaira. Az egyetemes európai jogtörténet új tudomány mi­nálunk, a mennyiben azon kiterjedésben, melyben egyetemünkön taníttatik, felölelvén egymással semmiféle összefüggésben nem lévő jogfejlődéseket, tudománynak egyáltalában nevezhető. A németek hozták be a Bach-korszak alatt, a Deutsche-Reichs und Rechtsgeschichte czímen, mely alatt azonban ők — Németorszá­got vévén a középkori fejlődés gyúpontjának, *— a középkor első felének majdnem összes jogtörténetét előadták. Az absolut kor­szak elmúltával a német jogtörténetből egyetemes jogtörténet lett, és Wenzel tanárnak e téren irodalmunk egy önálló munkát kö­szönhet, melyet az Akadémia, mint úttörőt, nagy jutalmában része­sített, bár a munkának, sok érdeme mellett, tagadhatlan gyön­géi is vannak, jelesen nagyon sokat foglalkozik a politicai törté-5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom