Századok – 1876

PAULER GYULA: Hajnik Imre Jogtörténetének ismertetése 67

K ÖNVVISM EUT KT KS. nettel, a belső jogtörténetben pedig nem emeli ki a lényeges dolgokat mindig oly pregnánsan, mint az egy tankönyvben kívánatos volna. Hajnik könyve is csak tankönyv, s mint ilyennek szinte van némi hiánya. Nyelve nehézkes, sokszor a német. írókra emlékeztet ; olykor túlságosan tömött, ugy, hogy a képzett jogász ugyan megérti, a tanuló is, a tanár előadása mellett elmegy rajta : de a laicus, a könnyedén olvasó, gyakran fönnakad és nem mindig, vagy legalább nem könnyen érti meg az összehalmozott mondatokat. Pedig a munka tartalma megérdemli, hogy minél szélesebb körökben megismertessék. Egy nagy tudományú, bő olvasottságú, önállóan gondolkodó tiszta főnek műve az, az európai társadalom igen nevezetes viszonyairól ; egyike azon ritka magyar műveknek, melyek európai dolgokrúl, az európai tudományosság színvonalán írnak a nélkül, hogy •— nyíltan vagy pedig titokban, valami külföldi munka nyomában sántikálnának. Hajnik műve — I. kötete európai jogtörténetének — a középkornak köz- és magán-jogi fejlődésével foglalkozik. Néhány bevezető paragraphus után, melyekben az ó világ jogáról emlékezik meg — a római világ-birodalom bomlásával, a germán népjogokkal kezdi fejtegetését és lemegy a NY. század Végéig. Természetesen, szerző főleg Nyugot-Európával foglalkozik, de nem mellőzi Magyarországot, a szláv népeket sem, és bogy a czímnek : európai jogtörténet, megfeleljen : egy pillantást vet a byzanti jog fejlődésre is. Nem lehet szándékunk a »Századok« közönsége előtt, Hajnik művének részletezésébe bocsátkozni: de ki kell emelnünk egy fő és általános érdekű tulajdonságát, a miért leginkább óhajtanok hogy minél többen olvassák, és ez az: hogy helyes képet nyújt a középkori európai jogélet terjedési menetéről, ha szabad e kitétellel élnem: jogi vérkeringéséről. Az európai társadalom név nem foglalja magában mind a népeket, melyek a geographiailag vett Európában laktak, vagy laknak, s ennélfogva európai jogról, európai jogtörténetről ily geographiai értelemben nem is beszélhetünk. Nem is kezdődik e társadalom a görögökkel, vagy rómaiakkal, hanem csak a középkorba il íil&kűlj és magában foglalja mindazon népöket, m6-