Századok – 1876

Állandó rovatok - Történelmi Könyvtár - 672

680 CSALÁDTANI BONYODALMAK ÉS ADALÉKOK. ZOBONY A. >) Törzse Zubuzló, ki a ludányi telep ős földéből nyerte gyökerét , babár már őtet a íiyitra-városi privilégiumban mint ezen vidéken birtoklót és talán lakót is találtuk. Ily nevüek ketten lévén, a Zobonyák törzsét idősb Zubuzlónak nevezzük, hogy ezzel meg legyen különböztetve ifjabb Zubuzlótól Bogomir fiútól, ki jóval későbben élt amannál.-) A mit róla csak gyanítólag említettünk, azt Péter fiáról már egész bizonyossággal állíthatjuk, hogy tudniillik a ludáni teleptől Nyitra vára alsó vidékére, jelesen Emőkére tette át székhelyét és ott gyökereztette meg az új sarjadékot. Ezt a következő okmányok fölvilágosítják: MCCLXXX. augustus első napján László király Péternek Zubuzló fiának »de genere Ludan«, a Nyitra várától elszakasztott néptelen várföldet, Kend nevűt, adományozván, annak statutióját Vincze nyitrai püspökre bízta. A beigtatás minden ellenmondás nélkül történt. 3) MCCLXC. Einekei Péter Zubuzlónak fia és társa Ibrahun hat ezüst gíráért két ekényi földet vesznek Aguchon Bana vár katonáitól. Ez időben tehát Péter már Emőkén telepedett le. ') A mit a mindjárt következő okmány is tanúsít. MCCXCI. Ezen okmány más tekintetben is kellő világosságot hoz a Ludányi több rendű ágvonalak viszonyaiba. Tartalma az : hogy peres viták támadván Zubuzló Bogoniirnak fia és Vith Yithnek fia közt, kik mindketten »de genere Ludan« nemeseknek iratnak, azoknak békés elintézésére nemzetségüknek négy tagja általuk bírákúl választatott, úgymint András de Hrabor (ludányi jószág neve) Basna Istvánnak fia, Péter Zobozlónak fia és Folcus de Chalad, kik szintén mobiles de eodem genere Ludan« mondatnak.5) ') Zubunia, Zubuuya és Szobonya változattal Íratott. -) Az MCCLXXX-ban élő Zobozló lïogomirnak fia, Ludány, Bana és Teremes birtokrészeit Witknek Witk fiának eladja. Árpádkori Új Okmánytár IX. köt. 362. 3) Árpádkori Új Okmánytár. IX. köt. 275. *) Bars-megye Monographiájában közlendő. Eredetije Bars-megye levéltárában őriztetik. s) Fejér C. D. T. VI. vol. I. p. 174.