Századok – 1876

BOTKA TIVADAR: Családtani bonyodalmak s adalékok. - II. III. 669

670 TÁRCZA. mal az » Archeológiai Értesítő«-ben Henszelmann az árvízkárosultak javára rendezett kiállítás két becses darabját : a zágrábi casulát s a Rumyféle serleget mutatja be. Römer egy római szekrénykét ismevtet, s Czobor a várkápolnák történetéhez közöl adalékokat. Három könyvismertetés van : Szikinczeytü\, Czobor s Thattóczy-tól. A tárcza élénk s változatos. Altalán véve mondhatjuk , bogy e folyóirat a jelen szerkesztőség alatt minden tekintetben folytonosan emelkedik. A Fraknói által jelesül szerkesztett »Magyar Könyvszemlédben érdekes közlemények vannak a szerkesztőtől ki Pázmány négy eddig ismeretlen müvét folytatólag is mertet, Abafi-tó\, Emicli Gusztávtól s Csontoi-tói a Farkas-féle Codexekröl, kinek e ezikke jeles készültségéről tesz tanúságot. A többi rovatok, a rendesek. E folyóirat előfizetési ára 2 frt 40 kr. Előfizetni lehet Knoll K. akad. könyvárusnál. Egyúttal eonstatáljuk, hogy a »Figyelő«, mely eddig criticai heti lap volt, ezentúl tisztán irodalomtörténeti folyóirattá alakúi ; első száma máris megjelent, válogatott tartalommal. Főczikkei Abafi Lajostól. Erüdi Béla s ifj. Szinnyeitöl vannak Érdekesek irodalomtörténeti apróbb közlései. Ajánljuk e szaklapot olvasóink figyelmébe. Bőveb utasítás borítékunk hátlapján olvasható. — Rupp Jakab újabb munkájához. Dudás Ödön úrtól következő sorokat vettük. Rupp Jakab úr Magyarország Helyrajzi Története czímü müve III. köt. 43 és 44. lapján Zombor városról és annak egyházi épületeiről szólván, többi közt ezeket is mondja : »Legrégibb említése, melyre akadtunk, 1559-ből való, mely évben kir. adományozás útján Zombor, Makó és egyéb uradalmak részei Thelegdy László és György híítlenségi bűne miatt Bélavárj' és Thelegdy Gáspárnak adattak.« Tovább pedig : »Zombor a vidéki kamarai birtokoknak főhelye volt. A hozzátartozó uradalmak majd egyenként, majd tömegesen egyeseknek adományoztattak. így pl. 1782-ben Kranzberg kir. kormányszéki tanácsos jelentést tett némely zombori, ládányi és dedenszegi (Torontál) birtokrészeknek Oczel Mátyás Szent-miklósi serfőzőnek 80,000 frtért 1721. október 29 én történt átadásáról.« Már magából e két passusból kitűnik , hogy a kérdéses Zombor alatt nem a mai Bács-Bodrog-vármegyei székhelyet Zombor szabad királyi várost, hanem Torontál-vármegyében a Maros mellett Makónak Csanádvármegye székhelyének átellenébeu fekvő Kis-Zomboi helységet kell értenünk. Először, mert Makóval együttesen említtetik, másodszor, mert ánrjbár Zombor sz. kir. város az időtájt a Bács-megyei kamarális birto-