Századok – 1876

BOTKA TIVADAR: Családtani bonyodalmak s adalékok. - II. III. 669

TÁRCZA. 671 kok igazgatóságának — mint ma is — főhelye volt, mégis mint Rupp úr ugyan a 44. lapon — épen a két téves állításon alapúló passus közt maga is említi, Zombor már 17 51 -ben szabad királyi várossá lön ; ebből következőleg tehát zombori kamarai részbirtok 1781-ben — harminez év múlva — nem existálhatott, annál kevésbbé a Szent-miklósi serfőzőnek át nem adathatott. liogy a zombori kamarai jószágigazgatósághoz tartozó javak egyeseknek adományoztattak, nem tagadom ; például a mai Bács-vármegyei Topolya, azelőtt kamarai helység is 1800-ban báró Kray tábornagynak adományoztatott, de azt nem fogadhatjuk el, hogy a szabad királyi városban — az igazgatósági épületeken kívül, melyek ina is az államjavak igazgatóságá-éi — más birtokok lettek volna a kamarához tartozók. Másrészt tény az,hogy a mai Torontál-várniegyei felső vidék majdnem egészben a kamara tulajdona volt azon idő óta, mikor a török hazánk e részéből is kiűzetett, s a teljesen elpusztúlt vidéket újra kellett telepíteni. Rupp úr maga is — nem tudom, talán az okmány után zárjel közt a »(Tovontál)« megjegyzést is oda teszi a részbirtokok neveihez. Kis-Zombor — ha jól tudom — ma a Rónay család birtoka." A munka 3. köt. 39. lapján a csanádi káptalanról értekezik s ott előadja ezeket : »A mi a káptalan alattvalóit illeti, Jany Ferenez, a décsi uradalom birtokosa, a décsi bíró és hitesek mint tanúk előtt megengedte, hogy Csanád és Szereinlyén lakosai a décsi hegyen szőlőt ültethessenek azon föltétel alatt, ha magukat a szokott dézsma fizetésére kötelezik.« Tévedés az, hogy szerző az itt említett Csanádot egynek tartja a hajdani püspöki székhely Csanáddal. Dees helysége ma is megvan Tolna-vármegyében Szekszárdtól nem messze ; most is híres boráról. De megvan Szei emlye és Csanád községe is, mindkettő Pest-vármegyében, Decs vidékének a Dunán keresztülvéve, átellenében. Még egy megjegyzés a munkához. Szerző különféle források után megemlékszik 1393-ból a Megváltóról nevezett dersi egyházról (Bácsban) is, melynek az időben épen Miklós volt prépostja. Azt mondja aztán, hogy ezen prépostságnak nyomai utóbb végkép eltűntek, úgy, hogy Ders nevü hely Bácsniegyében ma már nemis létezik. Ily nevü terület ma is létezik.