Századok – 1876

DRAKULICS PÁL: Konstantin Mihály török krónikája a XV. századból 416

418 különfélék. Idősb Drakul vajdának — úgy mond — két fia volt, kik túszok gyanánt a török udvarnál tartózkodtak ; halála után a szultán az idösbiket Ylad Draknlt gazdagon megajándékozva elbocsátá Havasalföldre, hogy ott atyja helyett uralkodjék, de oly föltétel alatt, hogy minden évben egyszer hódolat jeléül nála megjelenjen, s miként atyja, adót fizessen ; az ifjabbik testvért pedig továbbra is magánál tartotta. A fiatal vajda az első két évben csakugyan meg is jelent kétszer a török udvarnál, de azután több éven át nem akart eljönni ; erre a szultán elkiildé érte Hamza béget, ki Ibra il városában találta Draknlt, cz azonban maga elé sem bocsátá a szultán küldöttét, hanem elhagyva Ihrailt. parancsot adott, hogy a béget ott tartsák, míg ö vissza nem érkezik. Eltávozván, sereget gyűjtött, és tél ideje lévén, a befagyott Dunán átkelve, a szultán tartományaiba rontott s Nikápolyban megállapodott, a honnan emberei, parancsára nemcsak hogy iszonyúan pusztítottak és zsákmányoltak, hanem a lakosokon, úgy keresztények, mint törökökön, iszonyú kegyetlenségeket vittek végbe ; s végre úgy a holtak, mint az élőknek levágatván orrait, ezeket Magyarországba kiildé, dicsekedvén, liogy annyi törököt vágott le. Ezután visszatért Tbrailba, s ott, a mit sem gyanító török küldöttet kíséretével, mely 45 személyből állott, együtt elfogatván; Kuriszta várába kiildé, s ott, mindnyájokat élve, kóczra ültette. A szultán értesülvén Drakul ezen tetteiről, az ifjabbik testvért (kinek nevét szerzőnk egyszer sem említi, kit azonban Radulnak hívtak) gazdagon, fejedelemhez illő fénynyel fölszerelve, 4000 lovassal "Nikápolyba kiildé, hogy ott reá várakozzék, ő pedig hatalmas sereget gyűjtvén, maga is csakhamar Nikápolyba érkezett. Nikápolylyal szemben, a Duna ellenkező partján állott Drakul seregével, hogy a törökök átkeltét megakadályozza, de a szultán elhozatott 80 nagy és jól fölszerelt hajót, s éj idején átszállította a janicsárokat (kik között szerzőnk maga is volt), valamivel alantabb Drakul táboránál. Ily módon kelt át azután a sereg többi része is, miközben a janicsárok védték átkeltüket ; Drakul néhány kisérlet után látván, hogy már nem akadályozhatja a török sereg átkeltét, visszavonúlt ; a szultán pedig nagy örömében, a janicsárok között 30,000 aranyat osztott szét, s e mellett minden nem szabad janicsárt szabaddá tett, s hagyományozási joggal ajándékozott meg. Ezután Draknlt követték, s daczára annak, hogy Drakul serege, sokkal kisebb volt a török hadseregnél, mégis erősen féltek tőle : mert éjjolenkint minduntalan reájok rontott, s több ezret vágott le így közülök, s