Századok – 1876

PESTY FRIGYES: Jiureček „Geschichte der Bulgaren” ismertetése - I. 408

KÖNYVISMERTETÉS. 411 Alphabetum persicum, comanicum et latinum, és 2500 czikkböl áll. A bolgárokkal már a honfoglalás idején érintkeztek a magyarok, vagy is helyesebben szólva, hódító fegyvereiket rájuk is szögezték. Béla király névtelen jegyzője említi, hogy Szálán bolgár vezér Tételben székelt, a hová neki a görög császár és a bolgár fejedelem nagy sereget küldének. Szálán Árpádot fölszólítá, hogy hagyná el az országot, de ez sereget küldött ellene, mely a bolgárokat megszalasztá,Szálán pedig Bolgár-Fejérvárba menekedett. Elbeszéli továbbáLél,Bulcsés Botond hadjáratát Bolgárországban, melynek vezére, fogadván, hogy anyai nagybátyja, Szálán pártját nem fogja, Árpádnak meghódolt, és magát adófizetésre kötelezte, (lásd 38. 39. 40. 41. 42. fejezet.) Kéza Simon két helyen emlékezik a bolgárokkal való viszonyokrúl, és pedig alig egy pár szóval, (lásd §. 13 és 19) az egyik kalandos hadjárat Bolgárország ellen egész Idropolisz-ig (valószínűleg a más Drinápolyig) terjeszkedett. Egy másik bolgár vezér, t, i. Grlád, Béla kir. névtelen jegyzője szerint a Maros folyótól Haram váráig uralkodott, ezt Szoárd és Kadocsa a Temes folyó partjain szalasztották meg, aztán a Dunán átkelve Castrum Boroncli, várát bevevék, és Sceredney várat körűltáborolták. Boroncli.helynevet Szabó Károly Varancs névre magyarítá, de ez bizonyosan soha sem volt használatban ; Boroncli szerintem azon hely, hol a XIII. században (tulajdonkép csak IV. László idejében) a boronclii bánok székeltek, a mai Branitsevo, nem pedig a bolgárok történetében híres Vracza. A Sceredney nevet illetőleg igaza van Szabó Károlynak, midőn ezt a mai Szófia várossal azonosítja, mert az utóbbinak bolgár neve Srëdec. A magyar vezérek a Vazil-kapuu, azaz a balkáni Traján szoroson át Philippolisig hatoltak. (44 és 45 fejezet.) Mindezekről Jirecek mit sem szól. Előtte a Grlád és Szálán nevek egyrészről, Léi, Bulcsu, Botond, Szoárd és Kadocsa, másrészről ismeretlenek. Tagadja-e, hogy ezek történeti személyekre vonatkoztak, miként Roessler tagadja, hogy Gelu, Zalan és Zubur történeti személyek voltak, kik szerinte inkább már meglevő helynevekből Anonymus fantaziája által a történetbe bévezettettek ? — nem tudjuk. ') A dolog minden esetre föltűnő, 1) Roessler: Romanische Studien 201. lap.