Századok – 1876

PESTY FRIGYES: Jiureček „Geschichte der Bulgaren” ismertetése - I. 408

412 kôsyvismektetès. annál inkább, mert munkája több lapján a bolgár népmonda bírálgatásának elég helyet enged. így állván a dolog, sajnálattal le kellett mondanunk azon várakozásról is, hogy Jireëek felfogja világosítani azon viszonyt, melyben Ohtom, Glád utódja, Szent-István király birodalmához állt, és mely a inai napig még meglehetősen érthetetlen. Szent-Gellért életírójánál Glád utódjáról Ohtomról érdekes részleteket olvasunk, de magának Gládnak nevét nem olvassuk benne. Ha bebizonyíthatnók, hogy ezen életrajz már Anonymus kora előtt készült (azt tartják, hogy a XIV. században szerkesztetett, egyes részeinek kivételével, melyek korábban írathattak) és abban Ohtom szintén Glád utódjának neveztetnék, ez Anonymus hitelessége mellett egy áj, hatalmas érv volna. De a dolog nem úgy áll. A névtelen jegyző Glád birodalmát nem oly nagynak tünteti föl, mint a Ohtomé mondatik, mert a Dunának jobb partjára nem terjeszti ki. Horváth Mihály azt írja, hogy a legyőzött fejedelem (t. i. Glád) Árpád kegyelméhez folyamodott, s általa birtokában meghagyatott. Ezen utóbbi állításról a Névtelen jegyző, e tárgyban egyetlen forrásunk, mit sem tud mert csak annyit mond, hogy a magyaroktól féltében Ke ve várába menekvő Glad, midőn a magyarok ezen várat is körülfogták és ostromolni kezdték, követeket küldvén a magyarokhoz »békét kezde tőlük kérni, és a várat különféle ajándékokkal önkényt átadá.« Ha Horváth Mihály fölfogását magunkévá tévén, azt állítjuk, hogy Glád, a magyar fenhatóság elismerése mellett Árpád által tartományainak birtokában meghagyatott, legegyszerűbben meg van magyarázva, miként uralkodhatott Glád ivadéka Ohtom, Szent-István korában. De ez esetben egy másik nehézség merül föl, t. i. hogy össze nem lehetne egyeztetni Glád és ivadékának folytonos országlását a Magyarország fejedelme által a közigazgatás és a hadi ügyek élére ide helyezett magyar kapitányok székelésével, miről, habár dönthetetlen nem, de mégis figyelmet érdemlő adataink vannak. Noha Szalay László is a Névtelen jegyzőre támaszkodik, mégis mint előtte Engel, Ohtomról, Glád ivadékáról azt írja, hogy Orsovánál a Dunán átkelve őseinek földjét visszafoglalta, és