Századok – 1876

PESTY FRIGYES: Jiureček „Geschichte der Bulgaren” ismertetése - I. 408

40 fi könyvismertetés. Safarik tudományos érvekkel bizonyítgatta, bogy nemcsak Asparuch csordái, kik 679. évben Moesiát elfoglalták, hanem a Kama és Volga mellettiek is uráli, azaz : csud vagy finn eredetűek valának, és e szerint fajrokonságban álltak a votjákok, cseremiszek és szürjönekkel. A finn bolgárok vére, mely leginkább a nemes nemzetségek ereiben keringett, űgy látszik, már rég elpárolgott, és fölszívatott a szlávok által, kik a III. századtól a VII. századig Moesiát, Thraciát, Macedóniát, Epirost, Thessaliát és általában majd az egész félszigetet megszállták, és azt most is lakják. Alig 250 esztendő kellett arra, hogy az uralkodó nemzet, a meghódított nemzetbe beolvadjon, még pedig oly annyira, hogy a Balkán, Rhodope és Sar hegység körüli szlávok nyelvében a finn nyelv legkisebb nyoma sem fedezhető föl. Safarik fönnebbi tana a bolgárok elszlávosodásáról, noha még ellenvéleményüek találkoznak, általában el van fogadva. Roessler azon eredményre jutott, hogy a bolgár nyelv lényegileg és grammaticai alkotása szerint kazár, nagyon vegyítve török elemekkel. Hasonló jelenségnek tanúja volt a világ, midőn a germán longobárdok felső Olaszországot elfoglalták, és ezen országra rányomták ugyan nemzetük nevét, de nemzetiségüket föláldozták az általuk meghódított olaszoknak. Nem akarjuk fölsorolni a nyugoti gótliok és normannok sorsát Francziaországban, a romanizált normannokat a germán Angolországban, a skandináv oroszokat Kiew és Nowgorodban. Ki ne gondolna hazánk keleti és északi részeire, hol a magyar nemzetiség érzékeny veszteségeket szenved, és míg bizonyos táborban azt kürtölik, hogy erőszakkal terjesztjük nemzetiségünket — mit az illetők maguk sem hisznek, addig a valóságban inkább oly tények állnak elénk, mintha a bolgárokhoz és longobárdokhoz harmaclikúl kellene beállanunk. Itt van helye említenünk azt, hogy a kunok, kiknek csak egy kis részét fogadta be IV. Béla király, Bolgárország liadi-történetében és ethnograpbiai viszonyaiban jelentékeny szerepet játszottak. Jirecek szerint a kunok nyelve közelebb áll a török mint a magyar nyelvhez, megjegyezvén,hogy egy XII. századbeli velenczei ember Pontus mellett egy kún szótárt szerkesztett. Ezen szótár tulajdonkép, mint Roesslertől tudjuk 1303. évben készült és Petrarca által a velenczei könyvtárnak ajándékoztatott, Czíme: