Századok – 1876

PAULER GYULA: Nisard „Tanúlmányai”-nak ism. 405

40 fi KÖNYVISMERTETÉS. mazta— nem teljesen Luther megelégedésére — az augustána confessiót,mely még most is sok millió keresztyénnek hitvallását képezi. Nisardnak tulajdonképeni szakmája az irodalomtörténet, de jelen tanúlmányaiban nem marad annak szüle keretében. E három életrajz mindegyike egy-egy darabot foglal magában Európa akkori általános történetéből, s az irodalomtörténészre csak néhány és — mondhatjuk — a munka javára szolgáló vonás emlékeztet. Sok apró részletet tisztábban lát. mint ama kornak nagyobb szabású történetírói. Mit Hume és Makintosh teszem Burnetnek elhisznek, mit Lingard — mert megezáfolni nem tud — hallgatással mellőz, a vádat : hogy Morus, a katholicus martyr, midőn még hatalmas volt, a protestánsokon kegyetlenkedett : Nisard éles vizsgálat alá vévén, megdönti, majd nem oly szerencsével, mint a minővel egy későbbi müvében ') Stuart Máriát tisztázza ki a vád alól, hogy részes volt férje Darnleynek meggyilkolásában. Nisard hőseiben mintegy barátjait látja. Belepillant lelkükbe és tanülmányozza szívük minden redőjét. A kép, melyet nyújt — érezzük, ha nem is tudnók — élethű, de azért minden részletben még sem egészen igaz. Nisard hasonlít a festőliez , kinek képében minden részlet kitünőleg ki van dolgozva : de példáúl perspectivája hibás. Erasmus, Morus, Melanchton olyanok voltak, minőknek ő festi őket, de a kor, melyben éltek, nincs mindig kellőleg és híven kidomborítva, különösen Lutherje, ki mindegyik életrajznak hátterét, úgyszólván, dominálja, nem az a Luther, kit mint az emberi erő egyik legpraegnansabb kifejezését, ismer a történelem. Nem mondom hogy Nisard igazságtalan Luther iránt, sőt talán ő jellemezte legtalálóbban azt a helyet, melyet enagy férfi a világtörténelemben elfoglal. »Ostobaság volna — úgymond — Luthert kisebbíteni akarni, ez egy szent név Európa egy jó részéhen, és nagy név mindenütt. (63. 1.)« és nem emlékszünk, hogy rá valami valótlanságot fogna. Nem is az a hibája, hogy róla mint félkatho]icus, fél voltairianus franczia másként beszél, mint a protestáns németek, kiknek véleménye a mi, mívelt, még pedig nemcsak pro-1 j Portraits et. études d'histoire littéraire, a »Le procès de Maria Stuart« czímű czikkben.