Századok – 1876

PAULER GYULA: Nisard „Tanúlmányai”-nak ism. 405

405 TÖRTÉNETI IRODALOM. Tanulmányok u renaissance és a reformatio korából. Erasmus, Morus Tamás, Melanchton. Irta Nisard Dezső. A magyar tud. Akadémia könyvkiadó bizottságának megbízásából fordította Vajda Jáno3. Budapest, 1875. VIII. 472 1. A könyv, mely előttünk fekszik, három férfiának életét tartalmazza , kik a XVI. század első felében a renaissance és reformatio mozgalmaiban tevékeny részt vettek. Az első, Erasmus, mint független tudós elhinté az új eszméket, de midőn a vallás reformatio kitört, megrémült, visszavonúlt, sőt ki is kelt ellene és életét, mint az egyháznak — legalább külsőleg - híve fejezte be. Sokan — Nisard is — Voltaire-hez hasonlítják. — kihez universalitasban, causticus élczben, nagy befolyásával az európai mívelt világra, sőt sorsára nézve is csakugyan hasonlított, mert a »ferneyi bölcs« ha megéri a franczia forradalmat, mint- Erasmus megérte a reformatiót, aligha lett volna jakobinus, hanem minden valószínűség szerint, vagy mint emigráns a külföldre menekül, vagy mint »a nép ellensége«, a vérpadon fejezi be a múltnak lerombolására, a »szabadságnak« előidézésére szentelt pályáját. — A második tanúlmány bőse : Morus Tamás, jogász volt, Az állam ideáljával foglalkozott. Megírta az »Utópiát«. De a vallás terén az maradt, mit ma »bigott«-nak, határozottan »ultramontán«-nak szoktak nevezni. Szembeszállott a reformátorokkal, de azok irányát — legalább némileg — Angliában a világi hatalom is támogatta, és Morus, miután a katholicismus hanyatlását hazájában nem gátolhatta : meghalt érte a vérpadon. Nisardnak harmadik hőse ellenben Melanchton, a szelíd, szeretetre méltó Melanchton, ki egy oly hatalmas individualitásnak bűvkörében mint Luther, a reformatiónak egyik legfőbb bajnokává lőn, és ő fogai-Századok. 27