Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - II. 261

BEÖTIIY ZSOLTTÓL. 283 pesti barát 1498-ból való Biga salutis-kaak ama kifejezése, hoyy a kolostorokban színi énekek (cantus theatrales) zengenek, alig jelent egyebet, minthogy a szerzeteseknek hébe-korba kedvük telt világi dalokban; Inig Zsámboki, XVI. századi történetíró, a »theatrumok örömei« alatt, melybe szerinte a magyarok sülyedtek, nem igen érthetett mást, mint nagyuraink vendégségeit és ünnepélyeit mely alkalmakkor megjelenhettek ott idegen zenészek, tánczosok, komédiások is. 1

) Hasonlóan homályos és sokkal későbbi is az az adat, melyet Szenczi Molnár Albert jegyzett föl Postilla Scxdteticájának toldalékában2

) Kanizsa üstromának komédiában ábrázol tatásáról. A legelső világos adat—a leopoldi engedély— 1692-ből való, tehát majdmásiel századdal későbbről,mint amikor a unComediánk készült. De ha magyar vándorszínészek nem voltak is ez időben, előadhatták talán a darabot az iskolákban ? Ez is hihetetlen. Míg a protestáns iskolákban itt-ott kakasviaclalok képezték az ünnepi játékokat,színi előadások tartásának nyomára csak gyéren akadunk.3

) Ezeket a jezsuiták iskolái terjesztettékinkább el,kik növendékeikkel nem igen ábrázoltatták a Balassa Menyhért és Oláh Miklós között lefolyt gyónó jelenetet, A classicai, bibliai vagy erkölcsi allegoricus tárgyú iskolai drámák között különben hiába is keresünk politicai gúnyjátékokat, s ezzel a Comediát félig-meddig leszorítottuk a XVI. század képzelt és valóságos színpadáról. Nem elég nyomósok azok az okok sem, melyeket Toldy magából a darabból merít föntebb előadott állításának bebizonyítására. Azt, hogy a színpadi technicának itt nyilatkozó ismeretével csak színész bírhatott, s e szerint a munka szerzője csak színész lehet, semmiképen sem írhatjuk alá. Miben áll tulajdonképen ez a technica ? Talán a cselekvény érdekességében ? Az egész Comediá-b&u alig szólhatunk cselekvényről ; a jelenetek egytől egyig álló képek ; az írónak a kíváncsiság kielégítésére semmi gondja ; nem világosít föl még arról sem, vájjon elérte-e végre czélját Ba') Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam. A Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkesztik és kiadják Arany László és Gyulai Pál. I. köt. 520—522 1. 2) De Idolo Lauretano, p. 97. 3) Franki Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. század» ban. 30 1,