Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - II. 261

BEÖTIIY ZSOLTTÓL. 283 pesti barát 1498-ból való Biga salutis-kaak ama kifejezése, hoyy a kolostorokban színi énekek (cantus theatrales) zengenek, alig jelent egyebet, minthogy a szerzeteseknek hébe-korba kedvük telt világi dalokban; Inig Zsámboki, XVI. századi történetíró, a »the­atrumok örömei« alatt, melybe szerinte a magyarok sülyedtek, nem igen érthetett mást, mint nagyuraink vendégségeit és ünnepélyeit mely alkalmakkor megjelenhettek ott idegen zenészek, tánczosok, komédiások is. 1 ) Hasonlóan homályos és sokkal későbbi is az az adat, melyet Szenczi Molnár Albert jegyzett föl Postilla Scxdteticá­jának toldalékában2 ) Kanizsa üstromának komédiában ábrázol tatá­sáról. A legelső világos adat—a leopoldi engedély— 1692-ből való, tehát majdmásiel századdal későbbről,mint amikor a unComediánk készült. De ha magyar vándorszínészek nem voltak is ez időben, elő­adhatták talán a darabot az iskolákban ? Ez is hihetetlen. Míg a protestáns iskolákban itt-ott kakasviaclalok képezték az ünnepi játé­kokat,színi előadások tartásának nyomára csak gyéren akadunk.3 ) Ezeket a jezsuiták iskolái terjesztettékinkább el,kik növendékeikkel nem igen ábrázoltatták a Balassa Menyhért és Oláh Miklós kö­zött lefolyt gyónó jelenetet, A classicai, bibliai vagy erkölcsi al­legoricus tárgyú iskolai drámák között különben hiába is keresünk politicai gúnyjátékokat, s ezzel a Comediát félig-meddig leszorí­tottuk a XVI. század képzelt és valóságos színpadáról. Nem elég nyomósok azok az okok sem, melyeket Toldy ma­gából a darabból merít föntebb előadott állításának bebizonyítá­sára. Azt, hogy a színpadi technicának itt nyilatkozó ismeretével csak színész bírhatott, s e szerint a munka szerzője csak színész lehet, semmiképen sem írhatjuk alá. Miben áll tulajdonképen ez a technica ? Talán a cselekvény érdekességében ? Az egész Co­mediá-b&u alig szólhatunk cselekvényről ; a jelenetek egytől egyig álló képek ; az írónak a kíváncsiság kielégítésére semmi gondja ; nem világosít föl még arról sem, vájjon elérte-e végre czélját Ba­') Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam. A Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkesztik és kiadják Arany László és Gyulai Pál. I. köt. 520—522 1. 2) De Idolo Lauretano, p. 97. 3) Franki Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. század» ban. 30 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom