Századok – 1876
BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - II. 261
284 AZ ELSŐ MAGYAIl POLITICAI SZÍNMŰ KS KOKA. lassa s megszökött-e hát a készülődés után Boldizsár. Talán az ügyes berendezésben ? Nem lehet tudni, miért van szükség az első résznek a másodiktól való elválasztására ; nem, mi okból Íratott az egész nyúlfarknyi harmadik rész, s mi köti össze az ötödiket az előbbiekkel. Talán meglepő fordulatokban, a kíváncsiságot és érdekeltséget fölgerjesztő jelenetekben ? Míg Szegedi Lőrincz Theophaniá-jában, s a Comico-tragédiá-ban, melyek — nem Írattak ugyan színészek által, de legalább csakugyan iskolai színpadra lehettek szánva — mesében és tagolásban bizonyos kerekségre, meglepetésreszíni érdekgerjesztésre törekvést találunk, a Comeclid-ban mindebből semmit. A technikai ismeretet tehát nem érthetjük másra, mint a nyelvnek, a dialógnak elevenségére, életszerűségére. Hogy azonban ez nemcsak színésztől telik, megmutatta a Páduában iskolázott tudós énekszerző: Sztárai Mihály a Comedia lepidissima de sacerdaf.io-hun s a papok házasságáról fönnmaradt töredékben. Sőt ellenkezőleg ; aszínészség mindenütt fejtett ki magának s adott át örökül nemzedékről nemzedékre bizonyos hagyományos formákat s nyelvbeli sajátságot is, mely úgy páthoszában, mint komikumában a közönséges élet nyelvét természet szerint túlhajtja, s így ettől — épen saját czéljai érdekében — többé kevésbbé eltér. A Comediá-bsM nincs semmi ilyes ; senmii a mindennapi élet nyelvének ügyes fölhasználásán túl ; semmi szólásforma, fordulat, kifejezés, mely színpadi tradicziókra látszanék mutatni. Egy tiszta lelkű, tiszta fejű, tiszta tollú ember munkája az, ki bizony az ő kora színpadának technikájával sem ismerős. Ez természetesen nem akadálya annak, hogy a legritkább és legmagasabb színműírói tulajdonnak : a jellemfestés mesteri elejének örök emlékű és dicsőségű bizonyságát ne adja. Ha ismeri a színpad külső követelményeit, ha a színpadnak ír : bizonyára nem fog három személyt : Kelement, Józsát és Tamást, az egész első részen keresztül némán oda állítani a »közbeszólók« mellé, hogy a másodikban beszélgetni kezdjenek azokról, a miket az imént hallottak. Nem fogja úgy osztani be meséjét, hogy míg darabjának egyik része (a harmadik) csak egy oldalra és néhány sorra terjed, a következő tizenkilencz lapot, az egésznek épen felét foglalja el. Nem ; e színmű csak dialogizált satira volt, egy, Írásban terjesztett political pamflet. Megírásába olyan valaki ka"