Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - II. 261

274 AZ ELSŐ MAGYAIl POLITICAI SZÍNMŰ KS KOKA. urat maga fölött ; az igazság fenyegető kezét mindig ki tudta kerülni ; — nem igen vert gyökret lelkében az isteni félelem sem. Mikor prédikátora, Szénási, arra inti, liogy ideje lenne már megbékélnie istenével, elkáromkodja magát, bogy : » Soha ez bestyét az nagy jámborságból és szentségből ki nem vehetem !« A gyónást tevő bűneinek sokaságán fölgerjedt Oláh Miklós a haragvó isten mindenhatóságára emlékezteti ; Menyhért vállvonogatva felel : »Ha gondja volna istennek e világra, régen megtértünk volna ; de sokszor megpróbáltam, és úgy leltem magamba, hogy semmi abban nincs.« De egyetlenegyszer mégis föllelkesedik a hitért, mikor Tamás deák azt javasolja neki, hogy az érseket ajándékkal és hittel kelleue részére nyerni: »Az nagy istenre mondom, hogy soha semmihez olyan kész nem vagyok, mint ehez, mert nagy, jó és hasznos kereskedésnek esmertem az hittel való kereskedést mindenkor, kihez az több kereskedések mind semminek tetszenek«. Már gyermekkorát tolvajláson és templomtörésen kezdte és soha emberi érzelem búrja nem rezzen át szívén ; csak egyetlenegyszer szól lelkiismeret-furdalásról, mikor a Gyula-fehérvári orgyilkosságot vallja meg, s az az egy is úgy hangzik, mintha csupán bőrének féltése volna. Kirabolja tulajdon anyját, ki bánatában miatta megbolondúl és megnyomorodván más ember házánál hal meg. Önéletrajza, melyet Oláh érseknek elbeszél, árulások, gyilkosságok, rablások sorozata ; ellensége mindenki, kinél ezüstnek vagy aranynak szagát érzi ; a barátság csak arra való, hogy áldozatait könnyebben kézre keríthesse ; a szegények és nyomorúltak iránt sem lakik irgalom szívében ; ma hadvezér, holnap cselszövő, azután rabló, orgyilkos és kém, amin hasznát látja. Nincs előtte becsülete senkinek és semminek, ha nemha hasznot remél tőle. Gyónásában kegyelmesnek nevezi az érseket és ennek kérdésére, miért nem mondja kegyelmesnek inkább az istent, így felel : »Hadd járjon most, itten csak nagyságod használhatna énnekem, ah mint reménlem, hogy használ.« Alávalóságára ráadásúlmég gyáva is ; Nyáry Ferenczet egyszer párbajra hítta, s a hogy ez kiállott, megszökött a bajvívás elől ; a hol ökröt talált, azt el tudta hajtani, de ellenséget nem igen tudott kergetni. E vonások nagyobb része a maga nyilatkozataiból van összeszedve, melyeket vagy kóborló hadnagyjaival és deák-