Századok – 1876
BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - II. 261
BEÖTIIY ZSOLTTÓL. 275 jaival, vagy az érsekkel szemben tesz. Grazságain élczelni látszik, mikor árulásait következetesen »bujdosásoknak« nevezi. Ez a cynismus még sötétebbé teszi a képet, mint valami félelmesen komor alapszín. Ertjük a fölháborodást, miképen fakadhat az érsek e borzalmas szavakra, mikor Menyhért anyja sorsát említi előtte : »Méltán verte volt meg anyádat az isten, hogy ilyen monstromot szült volt ez világra mint te vagy, mert az egész magyar nemzetnek nagyobbat nem véthetett, mint hogy tégedet szült volt e világra, mert csak az ti áruitatástokért vagyunk idegen népnek szidalmába.« Ezekben akartuk egymás mellé állítani a történet és a Cnmedia Balassa Menyhértjét. Y. A történeti és irodalmi szempontból egyiránt nevezetes színmű, melynek már ideje rövid foglalatját adnunk, öt részre van osztva. Mindegyik rész elején el vannak sorolva a »közbeszólók« (interlocutori), kiknek teljes jegyzéke a következő: Balassa Menyhért; Balassa Boldizsár, fia; Szénási István, prédikátor ; Kasza Mátyás, biztos ; Kelemen, ki egy helyt ispánnak, másutt hadnagynak neveztetik ; Tamás, Józsa és Péter deákok ; egy lakáj s az esztergomi érsek, Oláh Miklós, ki azonban nevén nevezve sehol sincs. Az utolsónak kivételével valamennyen a Balassáknak, az apának vagy fiúnak, szolgálatában állanak. A második és harmadik rész csak egy-egy, a többi pedig két-két jelenetből áll ; de jelenetes elkülönítés nélkül. ') Ez alakokkal és keretben aztán a cselekvény, — ha ugyan a darab tartalmát ekként nevezhetjük, — így halad. 1) Toldy Ferencz : (A magyar költészet története I. köt, 1!)8 ÍJ ezt mondja: »A második rész, valamint a többi csak egy jelenetből áll.'< Ez tévedés. A negyedik rész nagyobb fele az érsek és Menyhért között folyik le ; az utóbbi, mikor gyónásának már vége felé jár, behívja Józsa deákját, ki innen kezdve szintén részt vesz a beszélgetésben. Az ötödik rész s a darab végén Péter deák fölkiáltásának : »Hamar az paripákat !« melylyel Boldizsár mondókáját félbe szakítja s utóbbi kérdezösködéseinek az út iránt, csakúgy van értelme, ha öt a beszélgetők kö?é akkoriban lépve képzeljük.