Századok – 1876

ACSÁDY IGNÁCZ: Carlyle „A franczia forradalom története” cz. művének ismertetése 230

K ÖN Y VIS M E R T E T ÈS. 233 iben is. Nem kápráztatja szemét semmi; egyaránt sújtja a bűnt, akár az udvaronczok aranyos kabátjával takarózik, akár a szabadság és népfölség nevében garázdálkodik. Mesteri vonásokkal örökiti meg a hanyatló királyság elfajúlt, korcs tehetetlen férfiait, de az új apostolok képmutatóit sem kíméli s lerántja arczukról az álczát, mely igazi vonásaikat eltakarja. Carlylenál a történetírás csakugyan az utókor lelkiismeretévé tesz, mely igazságosan iparkodik ítélni a múlt eseményei és egyéniségei fölött. — Téved néha ő is, Ítélete sokszor egészen a subjectivitás hullámaiba merül, de nála ez a subjectivitás is a minden salaktól ment, nemes erkölcsösség és a tiszta igazságosság mezét ölti magára. Tizenötödik Lajos halálos ágyánál kezdi az események elbeszélését, Alig tiz sorban mesterileg rajzolja az akkori Francziaországot, mely lőportoronyhoz hasonlít, a mely körül olthatatlan tűz füstje emelkedik ; az állam élén haszontalan, becstelen, kicsa -pongó és tudatlan udvaronczok, alant egy jogaitól megfosztott, vérig kinzott, éhező, az uralkodó tekintélyek iránti hitében megfogyatkozott nép, ez volt a helyzet, midőn Lajost atyái sírjába tették. Halálával új korszak támadt, egyelőre még csak a papiros korszak, az ügyetlen és ki nem elégítő reformkísérletek ideje. De a közeledő földrengés jelenségei folyton szaporodnak, a pénzügyi bajok az ország rendeinek összehívására kényszerítik az udvart ; csakhamar megjelennek a színpadon Mirabeau s a harmadik rend többi vezetőinek imposans alakjai ; megindúl a nagy mozgalom, átcsap az utczára s ott egyszer a fenségesség, máskor a torzkép alakját ölti magára. Látjuk mint rohan a nép a Bastillét ostromolni, miként siet szolgaságának még nyomait is eltörölni, látjuk a csőselék kicsapongásait az asszonyok fölkelését, a kik a királyt visszahozzák Párisba. Eddig terjed az első kötet. Mindenütt világtörténeti képek a művész kezével rajzolva. A másik két kötet a királyság bukását, a terrorismus fejlődéseit, a girondiak, Danton küzdelmeit, Marat és Robespierre rövid fénykorát és bukását mesteri színekben rajzolja. Látjuk, hogyan falja föl a forradalom saját gyermekeit, míg végre ő maga is elgyöngül s a fiatal Bonaparte néhány kartácscsal eltemeti s maga lép örökébe.