Századok – 1876

SZ. S.: „Siebenbürgischer Volkskalender” ismertetése 227

228 KÖN YVI8MERTETÍCS. pár versét fordításban is közölve, a másik a Scbellenbergi csata, bol Báthory Endre fejedelemnek pár hétre terjedő korszaka — mert sem diplomatiai, sem hadvezéri tehetségei még a kezdetlegesség stádiumáig sem értek föl — véget ért : Miles és Bethlen F. nyomán dolgozva. Egy harmadik történeti háttérrel bíró rajznál, mely oly tárgyról szól, miről hallottunk valamit, de tényleg keveset tudunk, t. i. a zsidó vallásra áttért Bőzöd-újfalusiakról, állapodjunk meg egy keveset. Egy ügyes mindent megfigyelni szerető tourista járta be az egykori zsidózók fészkeit s közvetlen szemléletének eredményeit beszéli el e sajátságos és megfoghatatlan dologrúl, hogyan lett harmincz tős gyökeres semmi idegen nyelvet nem ismerő székely CÍ alád zsidóvá, alávetvén magát az áttérés minden nehézségének még a körűimetélésnek is, hogy találják azok magokat belé új hitökbe, hogyan élnek régi fajrokonaik közt. melyekkel minden köteléket megszakítottak. Bőzöd, Udvarhelyszékben begyek közt, regényes, szép a természettől megáldott vidéken fekszik. Környéke sajátságos alkatú termésköveket mutat föl: sírköveket, asztallapokat, lépcsőket. Bőzöd-Ujfalu félórányira fekszik tőle, egy minden oldalról hegyek által elzárt völgyben. Az egész falunak alig van 800 lakosa, de van benne hét felekezet : katholicus, reformált, unitárius, egyesűit és nem egyestilt görög, szombatos s az áttértek zsidó felekezete. Csak oly helyen mint ez, mely úgy el van zárva a világtól, tarthatták fönn magokat századokon át a szombatosok annyi üldözés között, csak oly helyen, mely a vallásos türelmet annyira kifejté, volt lehető ez áttérés az üldözések megszűntével. Mert mióta 1588 táján Szent-Erzsébeten Ossy András »kiolvasá a Bibliából« a szombatosok vallását, s mióta Pécliy Simon cancellárt, e felekezet szervezőjét Bethlen börtönbe vetteté : sok üldözésen mentek át. Eltilták törvénynyel, s annak egész szigorát alkalmazák rájok, börtönbe vetették, disznókkal zárták össze (mert disznóhúst sohasem ettek), de sem kiirtani, sem megtörni nem tudák. A volt erdélyi főkormányszék még 1869-ben is akarta a Compilata tilalmát alkalmazni, de Eötvös humánus szelleme nem engedett meg semmi kényszert — s mert a rábeszélés nem használt, a zsidó vallásra térést nem gátolhat-