Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - I. 191

200 AZ ELSŐ 1ÍAGYAR POLITICAI SZÍNMŰ. nagyjai épen nem voltak válogatások az eszközökben. Az ily példa nagyon ragadós; mellé a törvény meg vala bénulva, az. igazságszolgáltatás pártoknak lett csak tehetetlen fegyvéróvé, melyet erőszak könnyen legyőzött, csel könnyen kijátszott, árulás könnyen elhallgattatott. A ki csak bírta a karját, hasznát akarta venni akár a védtelenek jószága, akár a törvény megtorlása ellen Ügy látszik közönséges elvvé lett, a mivel a fekete rácz rablóvezér az általa elfoglalt bács-megyei birtokokra visszatérő urakat elutasította : mindig az erősebbnek van igaza ; a ki birja, marja. ') Az ekorbeli országgyűlési emlékek tele vannak panaszokkal à hatalmaskodók, erőszakoskodók, rablók ellen. Már a mohácsi vész után tartott legelső gyűlés, a fehérvári keresi, hogy az egyházakból elszedett arany és ezüst szerek kiknél vannak ? És innen kezdve végetlen sora a nehéznél nehezebb vádaknak a zsorolók ellen, kik között állami és egyházi főméltóságoknak, ünnepelt hősöknek neveivel találkozunk. Az 1538. pozsonyi országgyűlés actái egy drámai jelenet emlékét tartották fenn. A tanácskozó rendek előtt személyesen jelent meg Petheő Ferencz özvegye, gyermekei, testvérei, sógorai és barátai környezetében s bevádolta Kecheti Márton püspököt : hogy ez Tátika várát árulás segélyével, önkényesen elfoglalta ; az ott talált 100,000 frt értékű drágaságokat eltulajdonította ; a vár úrnőjét fogságban tartotta 2). Az igazságát kikapta szóval, mint sokan ; de ítéletek végrehajtása már nehezebben ment, ha ugyan egyáltalában ment valahogy. A jogtalan birtokban — Mária királynétól elkezdve — nem nagy dolog volt akárkinek megvédnie magát. Jellemző adat az is, hogy az 1542. beszterczebányai gyűlésen Perényi Péter, Ráskay, a Balassák, Bátori András, Bebek Ferencz a magánjogi sérelmek tárgyalását oly hevesen ellenezték, hogy már nyílt lázadás kiütésétől lehete tartani. A hatalmaskodásnak piszkosabb, vérlázítóbb nemei is gyorsan harapóztak. A szigetvári hős ifjúkorának szégyenfoltjai irtózattal töltenek el, midőn egy történetírónk szerint a Kostanicza várában vendégül mulató Katzianert 1) Szerémi György Emlékirata Magyarország romlásáról 1484— 1543. 142 1. ") Fraknói : Országgyűlések, II. k. 25 1.