Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - I. 191

BEÖTHY ZSOLTTÓL. 201 a fiatal Zrínyi Miklós abból az indokból szúrta volna le orgyilokkal, bogy a megvert és megzavarodott badvezér temérdek kincsét kézre kerítse '). Tény, bogy a két Zrínyi testvér : Miklós és János jutalmat kér a tettért Ferdinándtól. De még nem ezek a legsötétebb lapjai e kor erkölcs történetének. Az ország különböző vidékein rábló várak emelkedtek, melyek messze környékeket kipusztítottak. Uraik egész hadseregeket fogadtak : zsoldjukban állott különösen Lengyelország, déli Oroszország és Moldva szemetje. E se istene, se hazája népet vezették magyar urak a maguk nemzete ellen. Várakat ostromoltak, kastélyokat foglaltak, nyájakat hajtottak, házakat gyújtogattak, adószedőket nyomorgattak, kereskedőket fosztogattak s országot, királyt és igazságot megcsúfoltak. A haza majd minden részének jutott belőlük. A bányavárosok réme volt Balassa Menyhért, ki Csábrág és Szitnya várából tartotta rémületben a bányavidéket; Felső-Magyarországnak különösen keleti részén a rabló urak legembertelenebbike és vadabbika: Basó Mátyás garázdálkodott Murányból ; túl a Dunán Fejérvár, Győr, Esztergom vidékén a Vág vizéig Podmaniczky János és Rafael raboltak, kiknek fészke Palota és Zsámbokrét volt ; Laszky Jeromos a Szepességet rettegtette. A történet egész nagy rabló hadjáratoknak is fenntartotta emlékezetét; tudjuk, miképen intézett a Bátori Kristóf népe valóságos irtó háborút 1572-ben Kassa környékéről a híres simándi vásár ellen. Valósággal alig tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a közép-európai lovagi rablóvilág, mely virágjában is be-bebullatta hazánkba egy-két magját, mikor odakünn már végkép elnyomatott, itt még egyszer utoljára fölburjánzott. Halálharczát vítta s végső vonaglásaiban utálatosabb volt, mint bárhol és bármikor. íme egy-két vonás a XVI. századbeli Magyarország képéből. Ha hozzájok adjuk még a személyes bátorságnak, az elkeseredés vakmerőségének a hősieségnek vonását, melynek krónikáink annyi emlékét őrizték meg, befejezhetjük vázlatunkat. E lovagi jelleg azonban, mely Zrínyi föláldozásában érte el tetőpontját, egészben nem változtat a rajzon. A velenczei diplomaták, kik hazánk állapotáról kimerítő jelentéseket készítettek, szintén meg-1 j Forgách Ferencz: Históriája. 32(> 1.