Századok – 1876

ZSILINSZKY MIHÁLY: Fraknói „Magyar Országgy. Emlékek” III. köt. ism. 130

131 KÖNYVISMERTET KS. gait és kiváltságait biztosító határozatokat (XXIX, czikket), melyek a király által febr. 5-kén megerősítettek. De fájdalom, e határozatok is csak papíron maradtak ; a megajánlott adók nem folytak be, a mi pedig befolyt, az is nem kitűzött czéljára, hanem másra lett elköltve. Ennek következtében, az ugyanazon év őszén (nov. 25.) Thurzó Elek királyi helytartó meghívása folytán Nyitrára részleges gyűlésre összejött felső-vidéki rendűek kemény kifakadásokat és panaszokat tettek a rendetlenségek ellen és a felvidék védelmére, közigazgatási és törvénykezési bajainak megszüntetésére czélzó határozatok után — miken a király aztán némi változtatásokat tett — szétoszlottak. Majdnem hasonló eredményű volt az 1538. juniusában tartott pozsonyi országgyűlés, melynek eredetileg a febr. 24-kén kötött n.-váradi béke pontjait kellett volna megerősítenie és Ferdinándnak a magyar trónon való örökösödését megállapítania-Azonban mindez elmaradt, mert a király mellőzve magyar tanácsosainak jó tanácsait, csak általános kifejezésekben jelölte meg azon »fontos ügyeket, melyek az országnak megmaradását és mindnyájok védelmét illetvén e gyűlésen elintézendők lennének.« Sem Jánossal nem tanácskozott, sem személyesen nem jelent meg a gyűlésen, minélfogva a rendek heves vita után az egyes tisztviselők, főpapok, nemesek és János-pártiak ellen éles kifakadásokat téve, hoztak ugyan a magyar érdekek megóvását czélzó határozatokat, meg is szűntettek egyes visszaéléseket : de mivel a király ezeknek nagy részét (Alamóczból) tényleg nem teljesítette, részben pedig csak üres ígéretekkel akart kitérni, ennélfogva mind az adóbehajtás, mind a hadak kiállítása körűi komoly nehézségek merültek föl. És ámbár a király Thurzó Elekhez intézett későbbi iratában megnyugtatóbb s világosabb nyilatkozatokra is késznek nyilatkozott : a remények, melyeket ezen pozsonyi gyűlés végzéseihez csatoltak, jó részben füstbe mentek. Azonban a török felől érkező hírek fenyegető volta még azon év augustusában szükségessé tette a sellyei országgyűlés összehívását, melyen Ferdinánd király új áldozattételekre szólítá magyar tanácsosait, de ismét csekély eredménynyel, mert az ország védelmének elmulasztása mellett az alsó nemesség sérelmei mindég csak szaporodtak. Majd a következő 1539-ben megúju-9*