Századok – 1876

SÁNDORFI: Telekessy Mihály kivégeztetésének történetéhez 125

125 TELEKESSY MIHÁLY KIVÉGEZTETÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ. Pető krónikájában olvassuk: »Anno 1601. Telekesi Mihálynak, Rudolfus császár fejét vétető Posonban, egy rosz őráért ; így szakaszták ebben magvát ennek a famíliának.« A dolgot tüzetesebben beszéli el Istvánffy XXXIf-dik könyvében s legújabban, Thurzó György életrajzában (XXV-dik 1.) ifjabb Kubínyi Miklós közöl igen érdekes részleteket. De minden mi e tárgyban eddigelé megjelent, mutatja, hogy az 1600-dik évi XXII-ik törvényczikkben kimondott halálos ítéletnek végrehajtása a közvéleményben mély és maradandó nyomokat hagyott. »Egy rosz óráért« mondja Pető éles iróniával, s hozzá teszi : ezzel hálálták meg, hogy nagyatyja egész Felső-Magyarországot János király hűsége alól visszahajtotta a Ferdinándé alá. És Istvánffy is, bár szokott mérsékelt hangján, festi a szigorú ítélet végrehajtásának határát : »voltak — mondá — kik a nemes ifjú kora megölését nagyon sajnálták, s megemlékezvén ősei vitézségéről , s hogy inkább ifjúi hetvenkedésből mint öntudatos szándékkal vétkezett, úgy hitték, hogy elengedvén neki a halálos büntetést, életének meghagyása mellett, szelídebb büntetéssel lett volna sújtandó.« De hát mi volt tulajdonkép a Telekessy Mihály vétke ? Az valójában elég súlyos bűn volt : egy követnek Pellérdy Ádámnak megtámadása s kirablása, mint ezt Istvánffy is említi. 1598-ban, mint tudva van, Báthory Zsigmond másodízben foglalta el Erdély trónját. Rudolffal helyre akarta állítni jó viszonyát , s még ez évben Sarmaságit Prágába kűldé, hogy eszközöljön ki követei számára menedék-levelet. Azután 1599 elején Bocskay és Náprágy mentek el Rudolfhoz: Pellérdy követsége