Századok – 1875

Szilágyi Sándor: Salamon kisebb történeti dolgozatainak ismertetése 720

718 KÖNYVISMERTETÉS. 718 nálunk is Czvittinger Dávidtól és a nagy érdemű Bod Pétertől kezdve "VVallaszky Pálig valamennyien és még utána is többen. Azoknak számára, kik irodalmunk folyamatos történetét nem tauúlták s csak alkalom adtán kapkodtak össze innen is onnan is egy kis irodalmi ismeretet, megbecsűlhetetlenek e néhány lapos tájékoztató czikkek, melyek alkalmasok őket az egyes költőknél többel, magával a magyar költészettel ismertetni meg. Ezek is hát körülbelül a nagyobb olvasó közönségre való tekintetből vé­tethettek föl. Ennek a tekintetnek uralkodására mutat továbbá az a körülmény, hogy Toldy a laicust természetesen legkevesbbé érdeklő XVI. századból, »melynek irodalma különben is inkább osztályokat mint egyéniségeket tüntet föl,« keveset adott, illető­leg a munka korábbi kiadásának ide tartozó anyagából keveset vett föl, s az ez által nyert tért inkább a legújabb kor kibővíté­sével töltötte meg. így kimaradtak : Farkas András, Istvánfi Pál, Batizi András, Erdősi János, Karádi névtelene, Heltai Gás­pár, Ilosvai Selymes Péter, Skaricza Máté, két névtelen egyházi énekköltő és Szegedi Kis István, mind XVI. századiak. Újak el­lenben a XVII. századból : Szenczi Molnár Albert, gróf Balassa Bálint, a katholicus egyházi czikkekből, valamint a népies köl­tészet nagy számú emlékeiből adott mutatványok ; a XlX.-ből, Aranyos-Rákosi Székely Sándor, báró Eötvös József,, Jókai Mór, Lévai József, Tóth Kálmán, Madách Imre, Gyulai Pál és Szász Károly. De nemcsak tartalmi változtatásokkal, hanem azáltal is igyekezett Toldy könyvének minél szélesebb elterjedést biztosí­tani, hogy a »Kézikönyv« első magyar kiadásából elhagyta azt is, a mi ép oly visszariasztó a laicusra, mint a mily becses a szak­emberre: a nagy számú igazoló, útbaigazító, magyarázó s vitázó jegyzetet. A kiknek ezekre szükségük van, azok könnyen hozzá­jok juthatnak, lia a »Kézikönyv«-nek már elfogyott régibb ki­adását nem szerezhetik is meg, miután le vannak nyomatva Toldy »Magyar költők élete« czímü munkájában is; de nyomukat, ve­lejüket, eredményüket meglelheti mindenki magukban az élet­iratokban. Távol van tőlünk — s bár távol lenne mindenkitől ! — ne­hézkességet, az anyag fitogtatását, az eredményeknek csak a ki­választottak köreire szánását követelni a tudomány férfiaitól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom