Századok – 1875
Szilágyi Sándor: Salamon kisebb történeti dolgozatainak ismertetése 720
718 KÖNYVISMERTETÉS. 718 nálunk is Czvittinger Dávidtól és a nagy érdemű Bod Pétertől kezdve "VVallaszky Pálig valamennyien és még utána is többen. Azoknak számára, kik irodalmunk folyamatos történetét nem tauúlták s csak alkalom adtán kapkodtak össze innen is onnan is egy kis irodalmi ismeretet, megbecsűlhetetlenek e néhány lapos tájékoztató czikkek, melyek alkalmasok őket az egyes költőknél többel, magával a magyar költészettel ismertetni meg. Ezek is hát körülbelül a nagyobb olvasó közönségre való tekintetből vétethettek föl. Ennek a tekintetnek uralkodására mutat továbbá az a körülmény, hogy Toldy a laicust természetesen legkevesbbé érdeklő XVI. századból, »melynek irodalma különben is inkább osztályokat mint egyéniségeket tüntet föl,« keveset adott, illetőleg a munka korábbi kiadásának ide tartozó anyagából keveset vett föl, s az ez által nyert tért inkább a legújabb kor kibővítésével töltötte meg. így kimaradtak : Farkas András, Istvánfi Pál, Batizi András, Erdősi János, Karádi névtelene, Heltai Gáspár, Ilosvai Selymes Péter, Skaricza Máté, két névtelen egyházi énekköltő és Szegedi Kis István, mind XVI. századiak. Újak ellenben a XVII. századból : Szenczi Molnár Albert, gróf Balassa Bálint, a katholicus egyházi czikkekből, valamint a népies költészet nagy számú emlékeiből adott mutatványok ; a XlX.-ből, Aranyos-Rákosi Székely Sándor, báró Eötvös József,, Jókai Mór, Lévai József, Tóth Kálmán, Madách Imre, Gyulai Pál és Szász Károly. De nemcsak tartalmi változtatásokkal, hanem azáltal is igyekezett Toldy könyvének minél szélesebb elterjedést biztosítani, hogy a »Kézikönyv« első magyar kiadásából elhagyta azt is, a mi ép oly visszariasztó a laicusra, mint a mily becses a szakemberre: a nagy számú igazoló, útbaigazító, magyarázó s vitázó jegyzetet. A kiknek ezekre szükségük van, azok könnyen hozzájok juthatnak, lia a »Kézikönyv«-nek már elfogyott régibb kiadását nem szerezhetik is meg, miután le vannak nyomatva Toldy »Magyar költők élete« czímü munkájában is; de nyomukat, velejüket, eredményüket meglelheti mindenki magukban az életiratokban. Távol van tőlünk — s bár távol lenne mindenkitől ! — nehézkességet, az anyag fitogtatását, az eredményeknek csak a kiválasztottak köreire szánását követelni a tudomány férfiaitól.