Századok – 1875

Fraknói Vilmos: Adalékok a hazai és külföldi iskolázás történetéhez 667

6t>P> MAGYARORSZÁG ÁLLAPOTA A XVI. ÉS XVII. SZÁZADBAN. s verték meg. V. Károly ekkor azt mondá, hogy nem akar magyar csapatok nélkül háborút viselni. »Ama magyarok — mondja Mocenigo Alajos — kiket láttam, könnyű lovasok valának ; fegyverzetük közönséges dárda és hosszú pajzs, melylyel egyszersmind — a puszta földön hálván — éjjel takaródznak.« Azt állítják magok, hogy inkább viaskodnak nehéz lovasokkal ; mert lia első rohamukat kiállták, a mi valószínű, a nehéz lovasok bizonyára nem fognak másodikat megkísérlem. Ezzel tehátelőnyben vannak fölöttük. A követek kétféle magyar fegyverest említenek : a huszárokat és hajdúkat. Az elsők kitűnőek nyilt síkon. A hajdúk ámbár merészek, vitézek, ügyesek és fürgék, nem sokat érnek Szakértők szerint azonban kitűnőek volnának, ha fegyelmezve, s begyakorolva olasz és spanyol katonáktól támogattatnának. így csak ügyes lövészek. A magyar katona különben általában nem ismer katonai fegyelmet. A magyarok hazájukat választó királyságnak tekintik, s bár Ferdinánd szerette volna is reá venni őket, hogy örökösnek nyilvánítsák, igyekezete nem sikerűit. De csak színleg volt választó királyság, a választás minden egyéb volt, csak szabad nem. A királyi hatalom mindamellett szerfölött korlátolt. Akarata az országgyűlés beleegyezésétől függött, ha pénz avagy újoncz kellett, törvények avagy új adók voltak alakítandók és behozandók ; mindez pedig a rendi országgyűlés körébe tartozott, mely küzdtere volt mágnás és nemes, katliolicusok és protestánsok heves és szenvedélyes küzdelmeinek. Kivált a protestánsok csináltak mindenha izgágát a fejedelemnek. Az új tan csakhamar elterjedvén az országban, majd minden protestáns felekezet gyökeret vert. En gesztelhetlen ellenségek és halálig gyűlölik a katholicus Habsburgokat.1) Ily körülmények között kormányozni nehéz dolog volt. A németek — írja egy követ — Ferdinándot szeretik, de nem félik ; a csehek nem szeretik, de félnek tőle ; a magyarok se nem félnek tőle, mert ismerik gyöngeségét, se nem szeretik, mert n é 111 e t. S ez utóbbi körülmény mindig Achilles sarka volt a Habsburg-XXVÍ. k. 17 1. ... »et la maggior parte el'essi Luterani et, Anabattisti et odiano naturalimente la casa d' Austria, és u. o. 211) 1. k »Infinite sonogli heretici e malcontenti d'Ungheria, potenti ct á qucsta casa íiemici irreconciliabili. «