Századok – 1875

Ny. A.: Régi magyar pecsét 655

G52 TÁllCZA. 251 — 254. lap) okleveles adatoknak hitelt ne adjunk, a mennyiben a Fráter-család eredetére vonatkoznak. A szándékos vagy akaratlan eltérés a valótól ott kezdődik, hol az mondatik, hogy Bálás vagy fia Miklós a XIV. században Horvátországba szakadt, ott az Utjesenich-családot alapítván. De bennünket e helyen nem a család leszármazása, hanem az a körülmény érdekel, hogy a mai Fráter-család ősei a bácsi vártól keletre, nagy terjedelmű földeket bírtak, és hogy egyik Sávoly nevü birtokosától vette nevét a mai Bulkesz falu. M e h a d i a. Ezen híres és gyönyörű fekvésű fürdőhely ma ismét Szörény vármegyében fekszik , a melyhez az itteni vár és környéke a magyar állami élet korábbi századaiban tartozott. Azok, kik ide a római Ad Media nevü telepet helyezik, a mai Mehadia nevet a római helynévből betű-áttétel útján vélik keletkezettnek ; de ezen vélemény, bár menynyire legyen elterjedve, vastag tévedés, mely csak a hazai történet nemismeréséből származhatott, Mehadia nem egyéb mint a magyar M i h á 1 d helynév, mely a Mihály személynévből a gyakori d képzővel úgy ala. kúlt, miként Imréből Imréd, Istvánból Istvánd, Ivánból Ivánd, Jánosból Jánosd, Gálból Gáld, Péterből Pcterd stb. A M i h á 1 d-ot legelőször, és pedig oklevelesen említve találom Robert-Károly idejében, 1323. évben, — és azóta a Castrum M ih á 1 d, castellanus de Mihald, districtus de Mihald, oppidum Mihald következetesen ugyanezen névalakban, megmaradt századokon át, túlélve a legnagyobb viszontagságokat, melyeken hazánk e szép része átment. A ma divatos Mehadia név csak a XVII. század végén kapott föl, és majdnem feledékenységbe juttatá a régi Miháld elnevezést. A névátalakúlás pedig a magyarokkal vegyesen lakó idegen ajkú népség befolyásával történt. Tudjuk ugyanis, hogy példáúl az oláhok a magyar helynevekhez, midőn d képzővel végződtek, az ia, vagy a betűket szerették bigygycszteni, és lett ily módon Sósd helynévből Sósdia, (ma falu Teines megyében), Váradból Varadia, (falu Temes megyében Vcrsecz mellett), Tolvajdból Tolvadia (falu Torontál megyében), Illyédből Illadia (falu Krassó megyében), Vizcsdből Vizesda (puszta Torontál megyében), Papdból Bobda (falu Torontál megyében), Péterdből Peterda (falu Torontál megyében), Ivándból Ivanda (falu Torontál megyében) stb. Szarvas Gábor érdemes nyelvészünk egy akadémiai főlolvasásban a da képző ellen kikelvén, ennek jogosúltságát a helynevekben is megtámadta, és azt állítá, hogy a Tamásda nem egyéb mint a Tamásliida helynévnek össze-