Századok – 1875

Thaly Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett 420

422 ÍÁRC2A. Oltványi-alapítványból 200 frt. Mindhárom pályakérdés határideje 18 75. dec. 31-ke. •— Némiképen idesorolható még Révay Miklós életrajza is, munkáinak critical méltatásával; díja 100 arany, határideje 1876. január 31-ke. — Az 1566-ik év történetéhez. A XVI-ik századnak ha zánkra nézve nevezetes eseményekben gazdag évei egyike az 1566-ik esztendő. Ekkor övezték körül a magyar nevet a hősiesség legdícsőbb példáival Zrínyi MiklósésThúry György; ekkor halt meg hódító Szolimán; ekkor estek török kézbe Sziget és Gyula várak, s lön a Somogyság és Körös-Maros köz hódoltsággá , míg Miksa császár erős hadserege Óvár és Győr melléki elsáuczolt táboraiban, vezéreinek élhetetlensége folytán, mindezt tétlenül nézte. Különben, e hadjárat eseményeit eléggé ismerjük ; most a sokkal kevésbbé szellőztetett ekkor; diplomatiai működés szálait ismerteti meg velünk egy igen derék német mű. Ez Wertheime r E d e tudós hazánkfiának a bécsi cs. k. Akadémia „Archív"-ja LIII-ik kötetében, s külön lenyomatban is Gerold bizományában megjelent ily czímü tanulmánya : »Zur Geschichte des Türken-Krieges Maximilians II.« Szerző, úgy szólván tisztán kézirat! forrásokat használt, nevezetesen a cs. és kir. állami titkos levéltárban a Turcicák , Hungaricak és a velenczei követjelentések közt fennlévő eredeti tudósításokat. Kiemelendök ezek közül Coritaríni velenczei követnek Miksa udvaránál, továbbá Cser n ov i e z, W y s s és Hosszútóthy császári és magyar követeknek a török portánál, 1565 és 1566-iki nagybecsű jelentései, melyek világánál betekinthetünk az események keletkezésébe, megismerjük János Zsigmond ügyes manoevrirozását a portán : miként tudá az agg Szulejmánt utolsó háborújára kényszeríteni ; és látjuk viszont a mindenképen — bár hasztalanúl — békét akaró Miksa hosszadalmas, ismételt törekvéseit egyfelől a szultán kibékítésére , de másfelől a védelmi harcz előkészítésére is a német rendeknél. Kivált Coutarini részletes és éles elméjű tudósításai nyomán beható pillantást vethetünk Miksa császár környezetére is : a sok tehetetlen német tanácsos körébe, kik sem uroknak, sem magoknak nem tudtak tanácsot adni ; egyetlen magyar vált ki közülök józan értelemmel s hadvezéri talentommal, és azt az egyet is -—feláldozták! Ez volt Zrínyi Miklós, Szigetvár halhatatlan bőse. A többi tehetségtelen, léha udvaronez, sem hadvezérek, sem diplomaták- A szép hadsereg odaengedi veszni Szigetet, elengedi pusztúlni,