Századok – 1875

Pesty Frigyes: A macsói bánok - 361

SZAZADOK. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. Hatódik i'iizct. 1875. Junius lió. A 111 a csői bánok. I A görög császári birodalommal változó szerencsével folytatott háborúk végeredményül odavezettek, hogy a magyar nemzet túlsúlyát megállapítsák a Balkán hegység és a Duna között. Hogy Kálmán király Ráma — TT. Tstván Bulgária,— Imre király Szervin, — TY. Béla Kumania,— stb. czímét kezdte felvenni, ez nem volt üres hang, vagy külsőség, mert az illető vidékek századokon át vagy hűbéri viszonyban álltak Magyarországhoz, vagy annak valóságos kiegészítő részét képezték. A dalmátiai határtól Viddinig terjedő föld foglalta magában Orbász, Ozora, Zana vármegyét, a bosniai, ésmacsói,*) bánságot, és adott .székhelyet a krucsói, branicsevoi, sói, szrebemiki, jajczai, szabácsi, és nándorfehérvári bánoknak. A bosniai király czímét nem viselte egyetlen magyar király sem, de Bosniát a 13. században maguk a szerb fejedelmok ismerték el magyar földnek, Nagy-Lajos király azt regnum nostrum-nak nevezi, sőt Mátyás király egyik magyar dynastáját IJjlaky Miklóst oda királynak behelyezi, ki ott 1472. évtől 1476. évig királyi czímmel és hatalommal uralkodott is; miként elődje is Nagy-Lajos, László opuliai herczeget és magyar nádort tette Russia királyává, (Fejér, IX. 7. k. 338 lap.) Sok közjogi, és a nemzetközi történet körébe tartozó kérdés várja még felderítését azon viszonyra nézve, mely Magyarország és az al-dunai tartományok közt létezett, A rendelkezésre álló adatok sem elégségesek, sem nem mindig meg bízhatók, és azért örömmel látnók, lia a túlsó részen a még előteremthető adatok, *) Maesói és nem inácsói bánságnak nevezem, noha az utóbbi közelebb állt az ottani szláv lakosság kiejtéséhez, de az első magyarabb, és már közhasználatúvá vált. Századok. 26