Századok – 1875

Bujdosó Valentinus: Régi magyar helynevek 348

ÎARCZA. »utolsó legitim nemzeti fejedelem« az 1735-ben megdicsőült II. Rákóczi F ere nez vala, kit 30 évvel utóbb követett ősei sírjába az utolsó m a g y a r nemzeti nádor: gróf Batthyány Lajos. Befejezésül még egy tévedését igazítjuk helyre Jakab Eleknek, A 178-ik lapon ezt írja: »... a bajnoki lelkű gróf Pekry Lörincz is a harcz folyamában halt meg M á r a maros v á r m e g y é b e n 1709 « Pekry, igenis, a harez folyamában halt meg, ú. m. 1709 martins (i-k án, — de nem Máramarosban, hanem Zemplénben, a h om o n n a i kastélyb a n , melyet bujdosó tartózkodási helyéül számára Rákóczi fejedelem rendelt cl és átengedett vala. (L. »B. Petrőczy Kata Szidónia gr. Pekry Lürinczné élete és versei« Thaly Kálmántól. „Athenaeum«, 1874-iki folyam, 1820.1.) Ilyes helyreigazítandó, úgy látjuk, több is találkoznék Jakab Elek ezen munkájában. II. Mellemet élete. Az utolsó byzanti seriptor K r y t ob o u 1 o s müvének rég vajúdó magyar kiadása elvégre készen fekszik kinyomatva előttünk, mint az akadémiai Monumcnták „írók" osztályának XXII-ik kötete. Imbroszi Krytobuolos a XY-ik században élt, s egyike vala azon kevés görög túdósoknak, kik Konstantinápoly bevétele után is ott maradtak. Sőt ő, a hatalmas hódító II. Mchemet szultánnak — kinek életét megírá, — különös kegyeivel dicsekedhetett. Müve, mely miránk magyarokra nézve is kiváló érdekű, a mennyiben a nagy Hunyady János és Mátyás ellen vitt némely török háborút is tárgyal, 146 7-ig terjed, s mint az utolsó byzanti seriptor, világirodalmi fontosságú. Daczára azonban ezen nevezetességének, egész 18G0-ig ismeretlenül lappangott kézirata a serail könyvtárában. Ekkor másolá le s tette közzé annak ajánló-levelét (Mellemet császárhoz) Tisehendorf, Lipcsében megjelent »Xotitia editiones Bibliorum Sinaitici« czímü munkájában. Néhány év múlva pedig a lőporkészítésről szóló érdekes részletét adta ki Miller Károly párisi könyvtárnok. A tudománykedvelő gr. Zichy E d m u n dnak a serail könyvtárában a codex feltűnvén, figyelmeztette rá a konstantinápolyi osztrák-magyar követségnél alkalmazott dr. Dethier Antalt, Akadémiánk kültagját, ki azt egész terjedelemben lemásolván, a m. tud. Akadémia megbízásából, commentárokkal, térrajzokkal s egykorú egyéb fóljegyzésekkel megtoldva, sajtó alá rendezé. Dethier urat azonban gyakori betegeskedése! addig gátolák e fáradságos vállalat elkészítésében, hogy öt a görög szöveg teljes kiadásában Miller elvégre is megelőzte. A m. t. Aka-