Századok – 1875
Thaly Kálmán: Jelentés a Radvánszky és gr. Csáky-levéltárak Rákóczi kori adatairól 83
THAL Y KÁLMÁNTÓL. 97 megemlékezem csak azon irodalmi s irodalomtörténeti jelenségekről, melyek vagy általam fedeztettek föl, vagy pedig a fölfedező t. tagtársak által bővebb tanúlmányozás czéljából kezemre bízattak. Ilyenek a következők : mindenekelőtt Balassa, — kiről azonban már külön czikkben értekeztem ; ilyen továbbá a Debbreczenben 1675-ben, s azután többször kinyomatott arithmetical tankönyvéről ismert D é s h á z i T o 1 v a y Ferencz*) nógrádi nemes, kivel öreg napjaira mint rímes krónikáss a 1 ismertet meg bennünket a radványi levéltár. Tolvay ugyanis 1703 végén, mint Nógrád vármegye fölkelt pór-hajdúságának hadnagya, Zólyom várának ostromzárlata alatt Radvánszky János zólyomi alispán és főkapitánynyal — a zárlat parancsnokával — megismerkedvén , később is bizalmasan levelezgetett vele. Murányból 1707. jan. 29. és jûn. 3-kán költ leveleiben azután elmondja, hogy ő immár, törődött vénségére nézve, a táborozástól az 1705. és 1706-ik években elmaradván, kegyelmes urának gr. Bercsényi Miklósnak védszárnyai alatt, ennek murányi várában vonta meg magát, sott »mind oeconomiámtül, mind más felettébb való distractióktúl üres lévén, gyakran olvasgattam nagy, nemes elmék monumentumit, — de Írogattam is« ; nevezetesen 1706. elejére készen volt nála, sűrű írásával 9'2 ívre terjedő verses históriája a kuruczvilág 1703., 1704. és 1705-iki eseményeinek; az 1706-ik év május és június havaiban pedig, »nyolcz arcuson álló, igen világosson iffjakat igazgató arithmeticalis methodust iro^ gatván, vagyis régi magyar munkácskámat revideálván és deákúl fordítván, küldtem vala Lőcsére Bréver (Sámuel, nyomdatulajdonos) uramnak.« S 1707. jûn. 3-kán már 12 díszpéldánynyal kedveskedik a kinyomatott és Radvánszkynak ajánlott műből, ezen utóbbinak, mint »nagy fautorának és patrónusának.« *) így, „Désházi" előnévvel írja magát Radvánszkyhoz szóló leveleiben, s Nagyivá u is (Magyarorsz. Családai XI. k. 237. lap.) ekként említi őt, T o 1 d y Ferencz azonban (Magy. Nemz. írod. Tört. 1864. 91.1.) »Menyöi« előnévvel nevezi, kétségkívül saját korábbi munkája nyomán. Th.