Századok – 1874
Nagy Iván: Bezzegh György és veje 369
372 BEZZEGH GYÖRGY ÉS VEJE. Bezzeg a nógrádmegyei jegyzőséget tizenhárom éven át viselte. 1669-ben vált meg attól,5) midőn szorgalma mellett vagyonilag is gyarapodván, Zólyom megyei H aj n i k helségbeli birtokára királyi adományt vitt;6) és ez időtől az ő ágazatát a »hajniki« praedicatum is megillette. 1670. januar 17-én7) meghalván ipja Libercsey Mihály, ekkor — úgy látszik — ő is végképen búcsút vett Nógrád megyétől, haza vonúlván Zólyomba, hol a megye közbizalma őt nemsokára az alispáni székbe emelte,8) sőt az 1681. évi sopronyi országgyűlésre követéül is elküldötte. Ezen, 19 évi szünet után tartott országgyűlés fontossága, mely ekkorön Thököly hatalmasodásának áramlata folytán a nemzet szabadságait némi részben biztosítá, eléggé ismere tes. Csak említenem kell, hogy e kor már a kurucz támadásnak, — igazán szólva — a polgári belháborúnak iszonyú korszaka volt. A hazafiak két ellen-táborra oszolva álltak szemközt. Az elégedetlen nemzet egy tetemes része, az úgynevezett bujdosók (exulantes), az említett országgyűléshez intézett fölhívásukban, — melyeket mint »az Istennek dicsőségéért, hazájok szabadságáért bujdosó, fegyverben lévő úri fő, nemesi és vitézlő magyari rendek közönségesen« írtak alá,9) — mint constituált hatalom lépett föl. Ezen fölhívásukra az országgyűlés által adandó válasz fontosságát nem szükség hangsúlyoznom, és ezen válasznak fogalmazása a junius 18-ki ülésben Szirmay István és Bezzegh György avatott tollára bízatott,16) tanúságáúl annak, mennyire el volt ismerve itt is Bezzeghnek fényes tehetsége; habár különben a vitákban ő készséggel átengedé a szót ifjabb követtársainak. De e vázlatnak nem lehet czélja bemerülni az események 5) 1669. évi sz.-háromság vásárnapján még mint Nógrád megye jegyzője fordul elő. 6) A Liber Regius szerint. 7) A Libercsey családi napló szerint. 8) Bel. Math. Notitia nova Hung. II. 407. Lchoczky Stemmatographia I. 122. 9) Datum Kapos, 7-a Maji 1681. 10) Kaprinai Mss. tom. XXXII.
