Századok – 1874
Nagy Iván: Bezzegh György és veje 369
NAGY IVÁNTÓL. 371 birtokos osztályához tartozzék. A képességre volt a főtekintet. így történt, hogy gyakran egy-ugyanazon személy több (nem is szomszédos) megyének is viselte jegyzőségét. Fizetése rendesen fölülmúlta a többi tisztviselőségét; míg pél dáúl — adataim szerint — 1601-ben az alispán salariuma 26 ftra, a szolgabíráké 12 ftra terjedt : a jegyzőnek 100 frt és néhol 120 ftból állott évi fizetése. De e fizetésbeli arány könnyen indokolható. A jegyzőnek azon kívül, hogy hivatala legterhesebb, más részről a közigazgatás tekintetében is a legfontosabb volt. A megye általa nyilatkozott Neki ékes fogalmazónak is kellett lennie, mert ő a megye nyelve volt. És jártasnak kellett lennie a latin és magyar irályban egyiránt ; mert míg a kanczelláriával latin nyelven, más részről a főbb hivatalokkal, — milyen a nádor, országbíró stb. voltak, — és ezenkívül a magyarabb megyékkel a XVII. században széltében magyar nyelven folyt a levelezés. Bezzeg György 1656-ban tűnik fel a közpályán, midőn a lemondott Madách János helyébe Nógrád megyének jegyzőjévé felesküdött.1) Ugyanaz évi julius 2-án tartá Gácsvárban lakadalmát Libercsey Zsuzsánnával, Libercsey Mihály megyei alispán és gácsvári kapitány 15 éves leányával. A nógrádmegyei jegyzőség mellett ugyan e hivatalt elvállalta még Heves és Külső-Szólnok t. e. megyéknél is,2) melyek azon időben a törökvilág miatt, valamint Pest Pilis és Solt megyék is, Fülek várában tárták gyűléseiket. E hivataloskodásai közben Bezzegh az 1662. évi pozsonyi országgyűlésen Nógrádmegyét, mint annak egyik követe, képviselte, és ott — a naplók tanúsága szerint — kitűnő szerepet vitt, főleg a protestánsok részéről vitatott ügyekben ; és mint kitűnő fogalmazásit és a közjogi dolgokban jártas férfiú a vallási sérelmeknek szerkesztésére kiküldött bizottságba is megválasztott.3) Ugyanakkor egy concret sérelmi ügyben az evang. rendek részéről Szepessy Pállal és másokkal Szelepcsény György érsek-cancellárhoz is közbenjáróid küldetett.4) 1) Protocollum C. Neograd. 2) 1666—67-ben aláírása szerint; de lehet, hogy tovább is. 3) Fabó András : Az 1662-ki országgyűlés. Pest, 1873. 15. lap. 4) Ugyanott, 63. lap. 27*
