Századok – 1874
Nagy Iván: Bezzegh György és veje 369
SZÁZADOK. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. Hatodik füzet. 1874. Junius hó. lUzzegh György és ve je. A vázlat, — melyet előterjesztendő vagyok, — nem átalános, nem köztörténeti fontosságú események szerves alkotásait tünteti föl, csupán egyes családi történeteknek —■ mondhatnám — drámai és lyrai jelenetei azok, melyeknek magok a tények és adatok is keskeny keretet szabának; de ilyeneknek csoportosítása által is — úgy hiszem — a köztörténetnek láthatára mindig tanúlságosabb arányban tágúl és növekedik. Az élet gazdag az ily jelenetekben, és ha ezeknek szereplői behatottak azon térre is, melyet az úgynevezett köztörténelemnek felölelnie kell : indokolva lesz a vizsgálat, mely az intézők vagy passiv szereplők sorsára és jellemzéséi’e irányúi. A mohácsi vész és az utána következett törökvilág, mely közállapotainkban lényeges változásokat szült, családtörténeteink fejlődésében is az előbbi századokétól elütő forrongást idézett elé. A históriai nagy családoknak elenyészte vagy elbukása, az ősi, törzsökös köznemesség megfogyása tárt hézagokat, nagy tért nyitott az újabb emelkedésekre. A nemzet életének folytonos hullámzása között a gyors pusztúlás gyorsabb alkotásokra nyújtott alkalmat, melyeknél, ha egyedül erkölcsön és műveltségen alapúit előnyök vívták ki a jutalmas eredményt : annak jogosúltságán örömmel megnyugodhatott a közelismerés. A XVI. és XVII. század az események szüntelen zajlása közben különösen termékeny volt oly egyéneket illetőleg, kiket habár egészben a köztörténelem magasabb színvonalán nem Iá- Századok. 27
