Századok – 1874

Thaly Kálmán: Solt község 1710-iki és Bakony-Szent-László 1695-iki pecséte 220

TÁHCZA. 223 arc hivumot a tudós világnak, (s ekkor dolgozott ott Petrovics ha­zánkfia is) de csak rövid időre : mert a bekövetkezett reactio, s dec. 2-iki államcsíny megint féltékenyen elzárá a múltak kincseit, úgy, hogy III. Napoleon korszaka alatt csak császári kcgycnczeknek s különösen kipróbált rcactionarius irányzatú tudósoknak engedtetett meg oda be­pillantani. Horváth Mihály, Parisban tartózkodásakor, ennek da­czára is, Tocqueville ministersege idejében (az evvel sógorságban álló Kiss Miklós és gr. Teleki László befolyása következ­tében ) már-már azon a ponton állott, hogy bcbocsáttatást nyer, — mi­dőn Tocqueville rögtöni bukásával az osztrák érzelmeiről ismeretes új külügyér 1) roui n d e l’II u y s ridegen visszautasítá a magyar emi­gránst. M ignem elvégre napjainkban nagy helyesléssel kísér­ve közli a Journal des Débats, hogy a jelenlegi franczia külügyér Pecazes herezeg f. é. február hó 20-án emlékiratot intézett Mac-Ma­li o n köztársasági elnökhöz, melyben kifejtvén : mily nagy lendületet nyert Francziaországban újabb időkben a történetkutatás, — hogy c közmívclődési tekintetben oly fontos fejlődés a kormány részéről Í3 elö­­mozdittassék, indítványozza, miszerint a veze'ése alatt álló ministerium mindazon történelmi tekintetben kiváló becsű okmányai, melyek ma már többé a politikába nem vágnak, tétessenek hozzáférhetőkké a történetbú­várok számára. E végből a minister szakférfiakból kinevezendő bizottság szervezését ajánlja, melynek feladata volna a használliatási módozato­kat, és azon határidőt megállapítani, a meddig az ügyiratok használatra bocsáttatlianak, illetőleg közzététethetnek. Reményű ennélfogva a neve­zett lap az elnök úr szabadelvüségétől, hogy ez a derék külügyér indít­ványát elfogadja, és e főfontosságú levéltárnak eddig oly rejtve őrzött kincsei a tudomány köztulajdonaivá válandnak. Midőn ezen örvendetes eseményt — mely bennünket is közelről érdekel — mi is örömmel constatálnók : tájékozáséi megjegyezzük, hogy ezen levéltár hazánk történetének is nagyszámú ismeretlen kútfőit rej­ti magában ; mert, ha Mátyás királyunk és Xl-ik Lajos közötti érintke­zéstől eltenkintünk is, a Zápolya János király és I. Ferencz közt fennállott franczia-magyar szövetség, továbbá különösen XIV. Lajosnak I. Rákóczi György, Apafii, Tliökölylmreés II. Rákó­czi Ferencz fejedelmeinkkel való tartós és benső összeköttetése idejéből s ezek viszonyait és a Rákóczi-féle magyar emigratió történe­tét illetőleg tömérdek nagybecsű diplomatiai acta, levelezés, jegyzék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom