Századok – 1874
Thaly Kálmán: Solt község 1710-iki és Bakony-Szent-László 1695-iki pecséte 220
222 TÁRCZA. s már lemásolva levő nagyérdekü A n j o u-k o r i oklevelek, s más részről a Hunyady Mátyás e's Jagellók korát illető legbecsesebb, már szinten rendelkezőére álló adatok fognak párhuzamos kötetekben kiadatni. E vállalat tehát nemzetünk legfényesebb hatalmi korszakának okmányos emlékeit tárándja a világ elé, azonban természetesen, igen megválogatva, miután ezen korból már oly roppant tömegű oklevelek maradtak fenn, hogy az egymásra való közlés a végetlenbe fogna menni. Mind az Anjou-, mind a Mátyás-féle codexből már 1874-ben fog egy-cgy kötet megjelenni, amaz dr. Wenzel Gusztáv, emez b. N y á r y Albert és Szilágyi Sándor szerkesztése alatt. Az 1874-ik évre határozott többi kiadványokra nézve megemlítjük, hogy az Országgyűlési Emlékekből (Fraukl-Fraknói) az I. és IL — II. Rákóczi Fermiez Levéltára I. osztályából (Thaly) a III. és IV. (Rákóczi és Bercsényi levelezései), Brutusból és Szamosközyből, S z i 1 á d y Aron defteréiből, Szilágyi Sándor II. Rákóczi György oklevéltárából egy-egy kötet fog megjelenni, továbbá II. Rákóczi Ferencz »Vallomásai«, és a Történelmi Tárból két vagy három kötet. Végre megérintjük, hogy ugyancsak a történelmi bizottság részére S up a 1 a Ferencz és G é r e s i Kálmán t. tagtársaiuk a jelenleg Moszkvában létező egykori lengyel királyi levéltárból két nagybecsű egykorú kézirat másolatát küldötték be, ú. m. Mátyás király előterjesztését az 1473-iki országgyűlésre egybegyült rendeknek, különösen a cseh háborút illetőleg, továbbá Zicdliowecznek, Zsigmond lengyel király budai követének 1523. évbeli részletes tudósítását II. Lajos udvarából, és ezzel Zsigmond intő levelét e szerencsétlen ifjú királyunkhoz, melyben őt ledér, léha életéért rokonilag feddi és oktatja. Amazt Fraukl használandja fel az Országgyűlési Emlékek, emezeket Nyáryék a Mátyás-Jagcllókori okmánytár számára. — A franczia kiilügyniinisterium levéltára, melynek tömérdek és az európai történelem szempontjából mcgbecsülhetlcn fontosságú papírjai a párisi legutóbbi ostrom és communisticus forradalom pusztításaitól szerencsésen megkímélve maradtak, legújabban történt örvendetes kezdeményezés folytán, úgylátszik mihamarább hozzáférhetővé fog tétetni a történetkutatóknak. Ily liberális intézkedést már 1833-ban szándékolt volt a kitűnő tudós és államférfiú Guizot, cultusminister korában, azonban a dolog az akkori viszonyok közt még abban maradt. Az 1848-iki napok ugyan megnyitották volt ezen dús
