Századok – 1874
Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 185
198 MAGYARORSZÁGI KÉPZŐMŰVÉSZEK. 4) Külsö-Szólnok megyei paraszt, stb. Szathmáry Király Pál, borsodmegyei hangácsi birtokos nemes, egykor (1760-ban) m. kir. testőr ; igen gyakorlott festesz volt a múlt század végén. (L. Tudományos Gyűjtemény 1819. II. köt. 60.1. és 1828. évi IY. köt 44. lap.,) Szeder Fábián, benedekrendi és magyar író, jártas volt a festésben is. így ő festé Révay Miklós büsztjét, mely Schrott rajza után Lenhard által metszve megjelent az 1831. évi Urániában Szekeres, magyar arczképfestő a múlt század végén. Tőle van Kis-Viczai Viczay József orvos dr. arczképe, melyet 1793-ben festett (pinxit) ; rézbe metszé Czetter. (L. F. M. Minerva 1827. évi 3-ik évnegyed. 4r.) Szeleczky Tóbiás,magyar festész Pozsonyban 1720. körűi. Egy képét, mely Sz.-István magyar királyt ábrázolja azon helyzetben, midőn az országot Sz.-Máriának fölajánlja, —láthatni a nagy-léghi egyház egyik oltára fölött (Ti. Magyar Sión 1868. évi 670. lap.) Szentgyörgyi János, magyar virág- és gyűmölcs-festész. Egy ily képe a Nemzeti Muzeum képcsarnokában látható. Szentpétery József, magyar, kitűnő ezüstműves, műötvös. Született Rima-Szombatban (Gömör megyében) 1781. april 12-én. Gyermekkorában megfordult Hangácson Szathmáry Király Pálnál is, a műkedvelő festésznél, de utóbb Lőcsére, végre Bécsbe került. Anyagi körülményei tovább menni nem engedek. 1809-ben Pestre telepedett, Legelső kitűnő domborműve »Nagy Sándornak a Granicus vizen átkeltét« ábi’ázolja. A. meglepő püncholt (matt) mű jelessége megalapítá hírét, és az nagy összegért Bécsbe a császári kincstárba került. Második műve »azarbelai ütközet« Londonba vitetett. Az angol szakértők méltó elismeréssel magasztalták a ritka művészi munkát. Legutolsó és legszebb domborművé, melyen három évig dolgozott és tiszta ezüstből készült, Pórus király fogságba esését tárgyazza, mely múzeumunk számára volt megveendő. Szentpétery meghalt 1864. körűi. / (L. életrajzát Vasárnapi Újság 1862. évi 7. szám.)