Századok – 1874
Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 185
NAGY IVÁNTÓL. 199 Szerecsen József, brassói magyar festesz 1760-ban. Müvei közül : 1. A szentháromság. 2. B.-Sz.-Mária menybemenetele. 3. Sz.-József, Erdélyben a baróti templom oltárait ékesítik. (L. Magyar Sión 1868. évi 824. lap.) Szerelemhegyi (András), magyar rajzoló a mült század végén. Egy rajzát Karacs rézbe metszé 1798. Látható Dugonits András »A Szerecsenek« czímü munkája (Posony, 1798. 8r.) TI. kötetében. Teleki Blanka, gr. T. Imre és gr. Brunszvik Karolina leánya. Cognet festesz tanítványa. A festészetet és szobrászatét rendkívül kedvelte s ez utóbbit kiváltképen 1851-től fogságában gyakorolta.. Meghalt Párizsban 1862. oct. 23-án. »Thomiris szittya királyné mint Cyrus legyőzője« Rubens után másolt képe a nemzeti múzeumi képcsarnokban függ. (L. Ligeti Lajstrom. 23. lap.) Terbruggen Henrik festész, Erdélyben (v alószinüleg szász szülőktől) született 1588-ban. Hollandiába kerülvén, Utrechtben Bloemart oskolájában tanúlta a festész-művészetet Utóbb Rómát is meglátogatá és itt tíz évig tartózkodva, mint történelmi festész híressé lett. Róma elhagyása után ismét Hollandiába telepedett és részint Hágában, részint Utrechtben működött. Meghalt 1629. nov. 1-én. Egy szép oltárképe Decamp szerint Nápoly egyik templomában függ. Művészeti tehetségét Rubens is méltányolta. (L. Tudományos Gyűjtemény 1828. IY. köt 15-16. lap.) Tikos Albert festész, Debreczen szülötte. 1840-ben még Bécsben találjuk, midőn a pesti müegyesíilet tárlatán. »Nyúlárussa« lévén kiállítva, az felfogás és kivitel tekintetében dicsértetett. Arczképe maga által festve a nemzeti múzeumi képcsarnokban függ, ugyanott látható tőle a gyermekét tápláló anya is. Életviszonyairól az adatok hiányzanak. (L. Honmüvész 1840. II. 430—445. és Ligeti Lajstroma 31. és 157. 1.) Tischler Antal rézmetsző, Pesten a múlt század végén 1788—93-ban virágzott. (Hanem hibázom, Besztcrczéről való 15*
