Századok – 1874

Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 185

NAGY IVÁNTÓL.

195

1827. évi VI. köt. 123 — 124. lap. — Honmüvész 1837. I. köt. 35. lap.)

Simon, szobrász mester, egyike azoknak, kik a XV. században a kassai székesegyházat faragványaikkal ékesíték. (Ipolyi Arn. A Középkori Szobrászat Magyarországon. Pest, 1863. 75. 1.)

Simon, e század elején kolozsvári ügyes kőre metsző és véső, ki Norimberg tájáról származott Erdélybe. Többi közt Kisfaludy Sándor regéjéből Bakácsnak Lórától való bucsújelonetét véste ügyesen egy magyar mágnás gyűrűje kövébe. (L. Erdélyi muzeum. Kolozsvár, 1814. I. füzet 166 lap.)

Spielberger János, magyar születésű festész a XVIT. században, a ki (Winkelmann, vagy a Tudományos Gyűjtemény

1828. évi IV. k. 17. lapja szerint) nevét így irá képeire : »Spielberger nobilis Hungarus.« A most idézett folyóirat szerint Spielberger 1629—1679. években virágzott, de származásáról tudósítónk mit sem tud. Én egykorú kéziratban így olvastam : »Spielenberg János 1664-ben kassai pictor.« Itt a családnévben változás van ; de az nem nagy, és az bizonyos, hogy csakis a Spielenberg családot ismeri hazánk a magyar nemesség között. (L. Nagy Iván Magyarország Családai X. köt. 329. lap.) Az is bizonyos, hogy legrégebben a Spielenberg család Lőcsén volt megtelepedve, melyből Sámuel hires orvos, 1613-ban Magyarországban állítólag az első papírgyárt állitá. (Wagner Analecta Scepusii II. p. 22. Klein, Nachrichten v. d. Lebensumstiinden evang. Prediger II. 145. és 245., Bertholomaeides Memória Ungarorum p. 95. et 141.) Ez idézett helyekből pedig azt is láthatni, hogy a Spielenberg név Spielenburg és Spielenberger alakokban is előfordúl, melyeknél fogva nem lehet kétség, hogy festészünk egy az 1664-ben kassai pictornak nevezett festészszel. Mindezekből pedig az következik, hogy habár Spielberger vagy Spielenberg festészünk élete nagyobb részét külföldön tölté is, és ott halt is meg (Bajorországban) 1679-ben: mégis hazánkban is töltött időt, s

valószínűleg itt is gyakorolta művészetét. Képei közűi Regensburgban a Sz.-Emmerám, Bécsben a Sz.-István egyháza bírnak tőle oltárképeket. Herczeg de Ligne képtára pedig egy igen