Századok – 1874

Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 185

196

MAOŸAKOUSZ/YGl KÉPZŐMŰVÉSZEK.

dicsért művét őrzi. (L. Tudományos Gyűjtemény 1828. évi IV. kötet. 17 — 19. lap.)

Stark, sopronyi születésű, 1819-ben tájfestész Bécsben. (Tudományos Gyűjtemény 1819. V. kötet 113. lap.)

Stein János, festész Pesten 1821-ben.

Sterio Károly, magyar életképfestész, született 1821-ben Krassó vármegyében Steyerdorfban. Tanúit a bécsi képzőművészeti akadémiában. Legtöbb idejét Bécsben tölté, később pedig Pozsonyban, végre Pestre tette lakását, és itten balt meg 1862-ben. Egy aquarellképe a »magyar konyha« nemzeti múzeumunkban látható. (Ligeti Lajstroma 51. lap.)

Stettner Gábor, páratlan virágfestész, született Budán 1743. hol atyja cs. kir. udv. liadi-tanácsos volt. St. Gábor maga is hivatalos pályára lépvén, 1785-ben magy. kir. kamarai tanácsos, majd liarminczad-igazgató lett, 1814-ben a Sz.-István rend kis keresztjét kapta.. Meghalt 1815-ben. Gyermekkora óta a faragásra, rajzolásra, festésre nagy hajlamot mutatott ; és ez utóbbi szakban a virágfestészetre nézve — noha csak mint naturalista-páratlan müvészségre vitte. Harmincz éves korában egy munkához fogott, mely növény-gyűjteményből áll, és e munkát folytatta szemeinek elgyengüléséig 70 éves koráig. E gyűjtemény tiz darabba kötött durva papir íveken 500 növény remekül festett képét tartalmazta, s legnagyobb részben—néhány külföldi növény kivételével—mind a természet után volt festve oly hűn, találólag, hogy a legfinomabb rostok, sejtek, pelyhecskék, melyek gyakran szabad szemmel nem is láthatók, a legnagyobb szorgalommal, pontossággal és élethűséggel valónak kivive. Nem kisebb remekeléssel volt e festésnél a színek élénksége eltalálva, mire nézve Stettner a színvegyítésben különös lángészszel rendelkezett ; és növelé e növény és virág hasonmásoknak becsüket az, hogy mellettök a rajtok élősködni szerető rovarok vagy pillangók szintén élethű színpompájukban ott ragyogtak. Es e művészi kincs haláláig titokban maradt midőn az örökösei kezébe jutott. Ezek közűi Stettner Teréz Nyitray Mátyás kir. tanácsosnétól vette meg a gyűjteményt a bannoverai születésű Heilbronn Sándor londoni lakos 1824. táján, és bemutatva Németország néhány fővárosában, végre