Századok – 1874

Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 185

194

MAGYARORSZÁGI KÉPZŐMŰVÉSZEK.

*

könyvtárt is. Életét a hazán kívül töltötte, mint annyi más. Meghalt Velenczében 1582-ben. Egy madonnáját a nemzeti múzeum képtára is bírja, más képe: Krisztus és tanítványai Emaushan az Országos- (előbb Eszterházy-féle) képtárban látható. (L. Novák Dán. Képírók, Szobrászok stb. 52. lap. Ligeti id. h. 69. lap.)

Schoeft X. magyar festész. Rajzaiból, melyek rézmetszés alá kerültek, említhetők: l.RozgonyiCzeczília (azlS24. ev.i Aurorában); és 2. Ferenezy Pásztorleánya, kőrajzban líerkovccztöl (az 1825. évi Hébe magyar zsebkönyvben.)

Simó Ferencz,(kis-sólymosi) jeles festész, Székely-Udvarhelyen született, nemes családból. Bécsben az Anna-akadémiában tanúit öt évig, azután Füger tanítványánál Salesnál három évig gyakorlá magát az olajfestészetben. Innen haza indúlt ; de Pál kapitány ismét fölvivé őt Becsbe, hogy tehetségét jobban kinti, velhesse. Itt festő ő 1824-ben Döbrentei Gábor arczképét, mely az élethüség, gyengéd ecsetelés és színvegyület helyes alkalmazása által oly elismerésben részesült, hogy Döbrentei a haza vágyakozó ifjú művészt letartóztatá magánál Budán és őt itt széles körben megismertető. Művészetének bemutatására szolgált eleintén Döbrenteinek említett arczképe, majd utóbb 1826-ban Budán felső-bükki Nagy Benedek kir. alapít, ügyésznek térdig festett és kitünően sikerűit életnagyságú képe. Ezek után sorban érték egymást az arczképmegrendelések, így festé Petrich Endre cs. kir. altábornagyot és a váczi katonai intézet kormányzóját, Geöcz László kamarai tanácsost, báró Pley tábornokot. Ezek után Simó két év alatt még tizenhat arczképét festett, s ezek közt Berzsenyi Dániel, Virág Benedek, gr. Ráday Gedeon, gr. Dessewffy József, Horvát Endre, Kazinczy Ferencz, Kisfaludy Sándor, báró Mednyánszky Sándor, gróf Teleki József, gr. Majlátli János irodalmi férfiakat, kik közül egypár jelenleg a m. akadémia termében függ. Ez időtájtt feste Simó más képeket is ; ilyen tőle egy kezei közt gerlét tartó gyönyörű leány, arczára göndörödő szöghajjal és kökény szemekkel, melyekkel gerléjére tekint; továbbá egy szőke leányalak, amint kézi tűkre előtt aranyhaját illesztgeti üde arczához. Simó 1831-ben Kolozsvárra telepedett, és ott 1836-ban Neuhauser Gottfried helyére rajztanárrá neveztetett. Élt még 1866-ban is. (L. Tudományos Gyűjtemény