Századok – 1873

Lehoczky Tivadar: Bereg vármegyei helynevek származtatása 65

TÁRCZA. 65 A nekwl gyewngy elegh wolt chjewen (így: csévén ?) wont aranj wont ezewst aranj zem granat zem es egjeb felek elegh kj nyneh zamon fel irwa, az jegyetwl megh marat." Aláirva „Susanna Kindt Graffin witib." Kivül: „1580. Regestum memoriale factum super Rebus Sáré Pethew mortue jam." Eredetije in fasc. 86. sub nro 11. a föntemlített levéltárban. Közli Hg ODESCALCHI ARTHUR. — Bereg vármegyei helynevek származtatása. Valamint a világon általában, úgy különösen ránk nézve hazánk ismertetésében nem csekély szakot képez azon kérdés : honnan vették az egyes városok és helységek neveiket ? S innen eredőleg, minthogy honunkban számtalan nemesi család ősi fészkéről tartja vezeték-nevét, érdekes tudni : a család adott-e nevet a helységnek, térnek, melyben megtelepedett, vagy ellenkezőleg, a család vette fel birtokának, földének nevét ? . . . Nézetem szerint, mindkét eset áll ugyan hanem, a mennyiben történetünk első századaiban, mondhatni a XI, XII. századig, az akkor élt családok csak egyszerűen kereszt- vagy hivataltól nyert neveket viseltek, s csak később, a testvérek szétágazása, elszármazás, s birtokváltozás folytán kezdének megkülönböztetésül vezetékneveket használni: több adat harezol a mellett, hogy a családok letelepedésük s földbirtokuk nevéről kezdék vezetékneveiket használni. Eltekintve hazánk egyéb megyéitől, a kérdés megfejtésére nézve csupán Bereg vármegye régibb viszonyait vettem alapúi, s az egyes helységek névszármazását bírálva, azon megczáfolhatlan eredményre jutottam, hogy legtöbb helység az ősi időben nevét a helyi természetes viszonyoktól vette, s hogy e helynévről később legtöbb esetben birtokosa nyerte családi vezetéknevét. így, hogy ezen állításomat példákkal megvilágosítsam, a többi közül említem, hogy maga megyénk, annak hegyes, dombos tájától neveztetett el első tót lakóitól „B ereli"-nek (t. i. berkes tájnak), honnan a megye területe maiglau „B e r o g"-nek mondatik. így a tölgyes erdő környezetétől (tölgyfa tótúl „dub"-nak mondatván) neveztetett el hajdan Dobrony (mely rnég az 1333-ki pápai tizedlajstromokban is I) u b r o n y-nak ira-Századok. 5