Századok – 1873

Garády: A Török-magyar-kori Államokmánytár III-ik kötetének ismertetése 558

566 KÖN YVISM KRTETÉSEK. vényében megtartassék ; minderről pedig Ali s utána való rendek és tisztviselők, vezérek, basák, bégek, agák, tatár mirzák; kurtánok és szerdár erős hitlevelet adjanak. — Ali e föltételeket elfogadta s a vár neki felad tott. Kegyetlen volt a török, de szelíd, sőt nagylelkűek közte ís találkoztak. Ennek kötetünkben fényes példája egy magyar rab felszabadítása. Az erről kelt okmányt szabadjon egészen kiírnom : Úgy történt, mint ide alá le van írva. Mahumed ben Ali, Mudánia város mollája. (P. H.) Ezen irat tartalma a következő : / Mudánia város Dsámi Atik Mahala nevű részében lakó Ahmed cselebi ben Szefer, azon közép termetű, kék szemű, homlokán balfelől sebhelyet viselő, magyar származású Juszuf ben Abdallah nevű rabszolgájával, kinek érdekében ezen levél készült, a törvényszék előtt megjelenvén, előtte s hallatára következő határozott akaratát nyilvánítá: jelen rabszolgámat szelíd természete, engedelmes magaviselete s hű szolgálata jutalmául Isten nevében ezennel felszabadítom, elbocsátom és szabaddá tészem. S miután más szabad személyekéhez hasoidó szabadsággal ruháztam fel, nyilvánítom, hogy irányában többé a törvényes emberi jogon kivűl semminemű joggal nem bírok. Ahmed cselebi ezen nyilatkozata után, hogy a nevezett Juszuf magát erre nézve igazolhassa, az eset írásba foglaltatott. Kelt 1071. Rebbiülakhir 9. — 1660. dec. 12-kén. Jelen voltak : Mehmed cselebi Ibn Abdallah, Nalbend Musztafa Ibn Abdallah, Elhads Ali Ibn elhads Musztafa, Dsafer cselebi Ibn Ibrahim, Ibrahim cselebi Ibn Abduláziz és még többen. GARÁDY.