Századok – 1873
Deák Farkas: Kemény János erdélyi fejedelem levelei a gr. Csákyak kassai levéltárában 482
488 KEMÉNY JÁNOS LEVELEI. egyéb eminentiát és azokból senkit exturbálni nem intendálok, hanem in privato az magam dolgaimnak kívánok csinálnom securitást az mint lehet és azzal megelégszem ; quo ad publicum offerálnom kell magamat az hazának, véllek együtt javára nézendő dolgaiban, hogy kész indûlatom légyen, és elhárítanom az vádlást, hogy attól idegen lőttem volna szolgálatjuktól, és így occasionaliter ha kívánja hazám belé kell elegyvelednem az publicumban is, és velek egyértelemből az haza javárúi is kell tractálnom (melyre lia ûtam nyittatik, meg fogom mutatni keresztény igaz magyarságomat is, de császár Urunk ő Felsége szolgalatjára czélozó hűséges indulatomot is), ha hol pedig magok az országbeliek nem kívánnak intricálni az haza dolgaiban, én magamét, végezve dolgomat, tartom s kijövök. » Ezek azért, uram, az inteniiók valósággal, de mivel prêter intentionem esnek néha az dolgok, de occultisnem tudok mit irnom, hanem Kgldet nagy bizodalmason kérem : tartson engemet bevött favorába és az méltóságosb helyeken is promoveálja hasznomra foganatos iutimatióját és ő felsége szolgálatjára való készségemet méltóztassék commendálni, kiben bizony meg sem csalatkozik ; valamire az jó Isten vezérli dolgaimat, megnyugodva legyen abban, hogy minden alkalmatosságokban fog tapasztalni tökéletes szolgájának, magának és kedvesinek is hasznával. Tartsa az úristen kedves egészségben kegyelmedet. Medgyesen 1600 Novemb. 20-án, Keglmd szolgája Kemény János.« E levélben úgy ir nélia Kemény, mintha már útban volna, pedig még Medgyesen írta elindúlása előtt egy nappal, tíz nappal később azonban Wesselényinek a nádornak is ír; s ezt már akkor irta, mikor útját nagyrészben megtette. E levél is másolat s maga Kemény küldötte meg Csákynak. Kelt Maros-Vásárhelytt, ltitiO dec. l-jén. Ebben is az elébbi levélhez hasonlókép indokolja beindulását, s aztán folytatva így ír: »En ellenem pedig nem is praetendálhatták igazán Rákóczi fejedelem dolgaiban is közösködésemet, mindazonáltal egyebekkel egyenlő tánezba vetettek némelyek; de nemhogy magunknak békességes és bátorságos utat nyerhettünk volna oblatiónkkal és declaratiónkkal, sőt utainkra