Századok – 1873

Budai:Bécs levéltárai a magyar történelem szempontjából 427

BÍKÁLATOK. 431 teuiények vagy vastag kötetek értendők. Ezek közül 88 darab kizárólag Magyarország- és melléktartományainak történetét illeti. Nagyrészben Bél Mátyás, Dobai Kercselich, Kollár Ádám, Schier gyűjteményeiből származnak. Azonban sokkal nagyobb azon kéziratok száma, melyekben szórványosan találtatnak hazai történelmünkre vonatkozó okiratok, levelezések, értekezések, stb. Böhm úr munkájában nem egyedül a kéziratok czimeit és általános jellemzését adja, hanem ismerteti azok tartalmát is. És munkájának értéket, gyakorlati használhatóságát nagy mértékben emeli azon körülmény, hogy egy száz lapra terjedő, nagy gonddal kidolgozott személy-, hely- és tárgymutató által könnyen és biztosan tájékozza a kutatót az iránt : mit és hol találhat ? Mielőtt e levéltártól megválnánk, kiemeljük, hogy újabb időkben hazánkfiai közül Gévay, Jászay, Horváth Mihály, Wenzel Gusztáv, Pesty Frigyes, Pauler Gyula és Franki Vilmos kutattak e levéltárban. A történetbúvár nehézség nélkül nyerheti meg a cs. és k. külügyminister engedélyét, mely előtte a levéltárt megnyitja, s ennek tisztei — kiknek soraiból Arneth igazgató és Fiedler, a magyar osztály levéltárnoka — a legbuzgóbb készséggel támogatják a kutatót munkálataiban. A levéltár a cs. várpalotában van elhelyezve, tágas dolgozóteremmel, jól fölszerelt kézikönyvtárral bír, és reggeli 9 órától délutáni 3 óráig áll nyitva. II. Az egykori császári udvari kamara, a mai cs. és k. közös pénz üg yministerium levéltára, a Magyarországot illető irományok tömegére nézve fölülmúlja ugyan az udvari levéltárt, de nem azok political és történettudományi becsére nézve. Ismeretes azon függés, melyben hazánk pénzügyi tekintetben I. Ferdinánd óta legújabb időkig a császári kamarához állott, s melyet országgyűléseink gyakori sérelmi felszólalásai nem voltak képesek megszüntetni. A magyar kamarák úgyszólván csak véleményadó és végrehajtó közegei voltak a mindenható